Filléres megoldás, alkotmányos aggályok

Több szakember is alkotmányellenesnek tartja azt a jogszabályt, amivel az átmeneti kormány lényegében megadóztatja a családi pótlékot. Két hónap alatt két alkotmánybírósági beadványt is megszövegeztek a hozzáértők. Ezzel a szakma már ítéletet mondott, most a bírák következnek.

Zűrzavart okoz, keveset hoz az állam konyhájára és – nem utolsósorban – alkotmányellenes. Szakértői körökben így vélekednek a családi pótlékot lényegében megadóztató, szeptember elsején életbe lépő rendelkezésről. A hozzáértők – mondhatni – egységfrontba tömörültek az átmeneti kormány jogszabályba foglalt ötlete ellen. Ezt jól bizonyítja, hogy két hónapon belül a második beadvány érkezik majd az Alkotmánybírósághoz (AB) a szóban forgó paragrafusok ellen.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke lapunknak elmondta: még ezen a héten eljuttatják levelüket a testülethez, amelyben azt kérik, hogy a bírák semmisítsék meg a családi pótlékot adóterhet nem viselő járandósággá változtató passzusokat. Ruszin Zsolt a szabály lényegét ismertetve közölte, hogy szeptember elsejétől a családi pótlékot hozzá kell majd számítani az adóalaphoz. Ez a lépés a bruttó 150 ezer forint körül keresőknél azt jelenti, hogy a családi pótlékkal lépik majd át a személyi jövedelemadó alsó sávhatárát.
*
Ezért keresményük egy része után magasabb adót kell fizetniük. – Ezzel a megoldással végső soron a kormány az érintettek családi pótlékából visszavesz tíz-húsz ezer forintot – vélekedett Ruszin Zsolt.
A szakember rámutatott: családi pótlékra nagyjából másfél millió polgár jogosult. Közülük a szeptembertől hatályos intézkedés körülbelül százezer embert érint. – Az államnak valamivel több, mint egymilliárd forint pluszbevételt jelent ez az ötlet – közölte az alelnök, majd folytatta: jól látszik, hogy a költségvetési tételekhez viszonyítva filléreket próbál beszedni a kormány, ráadásul igen kétséges és költséges módon. Ugyanis minden családi pótlékra jogosult munkavállalónak nyilatkoznia kell majd arról, hogy ezen a címen mekkora öszszeget kap. Az iratokat pedig a munkáltatójuknak kell odaadni, akik minderről kötelesek nyilvántartásokat készíteni, és különféle számításokat elvégezni. – Arra jutottunk, hogy a munkaadóknak a többletadminisztráció minden családi pótlékra jogosult munkavállalójuk után hozzávetőleg ezer forintba kerül. Így a versenyszféra nagyjából annyit költ majd az értelmetlen ötlet papírmunkájára, mint amennyi bevétel a szabály nyomán összesen befolyik az államkasszába – fogalmazott Ruszin. – És akkor még nem is beszéltünk arról a kiadásról – tette hozzá –, amit az állami szervezeteknek kell közpénzből saját rendszereikre fordítaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek kezelni, elemezni a családi pótlékkal kapcsolatos információkat. Persze a polgárok helyzete sem lesz egyszerű. Azonkívül, hogy nagyjából százezer család havi bevételét csökkenti a Bajnai-kormány, másfél millió embernek kell egy igen bonyolult, nehezen érthető nyilatkozatot kitöltenie. Ruszin Zsolt így összegzett: a rendelkezés családok ezreitől vesz el pénzt, és még több polgár életét nehezíti meg; emellett vállalkozások tömegének okoz jelentős kiadást, felesleges adminisztrációt, az államigazgatást pedig a káosz fenyegeti – mindezt voltaképpen fillérekért, egy-két milliárd forintért. A szakember abban bízik, hogy vagy az Országgyűlés veszi ki a közeljövőben ezt a szabályt a törvényből, vagy az Alkotmánybíróság (AB) semmisíti meg.
A könyvelői egyesület szerint ugyanis az alaptörvényt sérti a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá alakítása, ezért az AB-hez fordulnak. Főként, mert a rendelkezések kimondják: ha házaspárok vagy élettársi kapcsolatban élő személyek kapnak családi pótlékot, akkor a folyósított öszszeg ötven százalékát az egyikük, a fennmaradó ötvenet a másikuk adóalapjához kell hozzáadni. Vagyis például az anya kapja meg a családi pótlékot, de azután lényegében az apának is adót kell fizetnie. – Úgy látjuk, ez ellentétes az alaptörvénnyel – mondta az alelnök. Közölte: egyfelől már számos bírói fórum rögzítette, hogy hazánkban nincs családi adózás, vagyis amit az egyik fél kapott, azután a másiktól nem lehet adót behajtani. Másrészt az AB határozataiból egyértelműen kiolvasható, hogy csak a ténylegesen megszerzett jövedelem után szedhető adó, és csak azoktól, akik a pénzt megkapták.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem a könyvelők egyesülete az első, amely alkotmánysértőnek tartja az intézkedést. Nagyjából két hónappal ezelőtt, a törvény kihirdetése után, más indokok alapján ugyan, de Angyal József okleveles adószakértő is megtámadta a családi pótlékkal kapcsolatos, szeptemberben életbe lépő előírásokat. A szakember a Magyar Nemzetnek elmondta: a szabály szerinte azért alkotmányellenes, mert visszamenőlegesen ró kötelezettséget az állampolgárokra. A személyi jövedelemadó ugyanis évenként fizetendő közteher. – Az AB korábbi döntéseiből kiolvasható, hogy az ilyen rendelkezéseket év közben nem lehet a magánszemélyekre hátrányos módon megváltoztatni – magyarázta Angyal. Úgy véli: az effajta módosítások az adóév elején léphetnek életbe, tehát a családi pótlékot adóterhet nem viselő járandósággá legfeljebb 2010 január elsejétől alakíthatta volna az átmeneti kabinet.
Az AB-nek nem csak e szabály alkotmányosságáról kell döntenie. A közvélemény a bírák ítéletére vár arról is, sérti-e az alaptörvényt a vagyonadóról szóló törvény, a személyi jövedelemadó jövőre életbe lépő új számítási módjáról alkotott jogszabály, valamint az a rendelkezés, amelynek értelmében 2010-től az APEH szedi be az önkormányzatokat megillető helyi iparűzési adót.