Kevesebb vonat és busz jár majd

Kisebb pénzből kevesebb vonat- és buszjárat – ez a kormányzati stratégia lényege a közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatban. A kormányszóvivő szavaiból kiderült, most csak annyit változtatnak, amennyi a megtakarítások végrehajtásához feltétlenül szükséges. Az érdemi munka, a reform a következő kormányra marad.

Sokmilliós végkielégítés a MÁV-nál. Tegnapi lapszámunkban vasúti belső információk alapján azt írtuk, megközelítőleg 40 millió forintos juttatásban részesítette a MÁV Kiss Pétert, amikor 2007-ben távozott a MÁV Zrt.-től, néhány nap múlva pedig elfoglalta a leánycég MÁV-Start biztonsági igazgatói posztját. Erre válaszul a MÁV Zrt. tegnap arra kérte lapunkat, tegyük közzé: „Nem felel meg a valóságnak, hogy Kiss Péter 2007. március 31-én 40 millió forintos végkielégítéssel távozott a MÁV Zrt.-től, mint ahogy az sem, hogy az önálló vasútvállalatként működő MÁV-Start Zrt. biztonsági szervezete ugyanazt a feladatot végzi, mint a MÁV Zrt. hasonló szervezete.” Kiss Péter végkielégítésének összegéről és továbbfoglalkoztatásának a módjáról természetesen cikkünk közlése előtt megkérdeztük a MÁV Zrt. kommunikációs osztályát is, azonban kérdéseinkre máig nem kaptunk választ. Nem tudjuk tehát ma sem, hogy Kiss Péter mennyi végkielégítést kapott, amikor távozott a MÁV-tól, és szabályos-e, ha egy végkielégítéssel távozó munkatárssal egy hónapon belül újra szerződést kötnek. Lapunk várja a MÁV kommunikációs osztályának válaszát.

Amíg az idén még 330 milliárd forintot fordít a magyar állam a közösségi közlekedés támogatására, jövőre ez az összeg már csak 260 milliárd lehet. Ez a lényege a kormány stratégiájának, amit legutóbbi ülésén fogadott el, és a kormányszóvivő tegnap ismertetett. A koncepció főbb vonalaiban megegyezik azzal a kormányzati előkészítő anyaggal, amit lapunk mutatott be először. Eszerint külön cégbe kell szervezni a pályavasutat – ez ma a MÁV Zrt. része –, el kell vonni tőle az ingatlanvagyon azon részét, amelyik nem szolgálja közvetlenül a vasúti üzemet, és meg kell szüntetni a párhuzamos szolgáltatásokat a vasútnál és a távolságibusz-közlekedésben. A lapunk által ismertetett koncepció része volt az értékes ingatlanok, valamint a MÁV-Trakció és a MÁV-Gépészet leányvállalatok áruba bocsátása is. Szollár Domokos most határozottan tagadta, hogy a két privatizációs terv napirenden lenne. (Lapunk értesülései szerint valóban háttérbe szorult a privatizációs szándék, azonban ennek elsősorban az az oka, hogy az a rendelkezésre álló idő alatt technikailag kivitelezhetetlen.) Azt ugyanakkor hangsúlyozta a szóvivő, hogy válság idején nem reformra, hanem tűzoltásra van szükség. A kormány most a hetvenmilliárdos megtakarításra fókuszál.
A szóvivő tájékoztatása szerint az elfogadott kormányhatározat nem más, mint feladatkiosztó útiterv, amely augusztus 15. és november 30. közötti határidőkkel koncepcionális javaslatok elkészítését írja elő a közösségi közlekedésben érintett állami szerveknek, valamint társaságoknak. A koncepció sarkalatos pontja, mert ettől várható valódi megtakarítás, hogy csökkentsék a közszolgáltatás kibocsátó teljesítményét, magyarul a vonat- és autóbuszjáratok számát. Ezt úgy igyekeznek elérni, hogy a párhuzamos vasúti és buszjáratok közül csak az egyik maradhat meg. A „hüvelykujj-szabály” az, hogy a 100 kilométernél nagyobb távolságú útvonalon a vasút élvez elsőbbséget. A rövidebb távokon a helyi központok döntenek, hogy a MÁV, a Volán vagy esetleg egy magánszolgáltató szolgáltatását rendelik meg. Ezek a helyi döntési központok a regionális tanácsok lesznek, amelyek ősz közepére állhatnak fel, s amelyek a helyi önkormányzatok vagy akár civil szervezetek képviselőit tömörítik. A regionális tanácsok feladata lesz, hogy a vasúti és közúti menetrendeket összefésüljék, a buszjáratok és a vonatok csatlakozásait megteremtsék. Az így létrejövő, úgynevezett integrált menetrendeket az érdekképviseletekkel és a helyi társadalommal egyeztetik, és csak azután fogadják el, várhatóan az év végén.
A kormányszóvivő elmondta: a MÁV-nál az elképzelések szerint a jelenlegi 7700 kilométer vasútvonal 60 százaléka országos, 40 százaléka pedig regionális vonal lesz. A regionális és országos közlekedés jövő évi koncepciójának stratégiáját augusztus 24-ig kell elkészíteniük az érintett szervezeteknek. Ezen belül szét kell választani a MÁV pályavasúti, valamint személyszállítási tevékenységét, hogy versenyképes, különálló cégek jöjjenek létre, valamint gazdaságos méretűre kell alakítani a Volán-társaságokat. Ez egyébként a társaságok összevonását jelenti, amely ellen évek óta kézzel-lábbal hadakoznak az érintettek.
Burkolt formában ugyan, de szóba került a vasúti mellékvonalak ügye is. Mint ismert, a közlekedési kormányzat korábban több alkalommal megkísérelte a kis forgalmú vonalak szüneteltetését, megszüntetését, és néhány tucat vonalon sikerült is leállítani a forgalmat. A most született kormányhatározat közlekedésbiztonsági indokokat keres – félő, hogy hasonló célból. „A kormány felhívja a közlekedésért felelős minisztert, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke útján – az utasbiztonság és a szolgáltatás minőségének javítása érdekében, azonnali ellenőrzések lefolytatásával – gondoskodjon a vasúti mellékvonalak pályavasúti és jármű-műszaki állapotának közlekedésbiztonsági szempontú felülvizsgálatáról.” Ezek után már csak egy lépés, hogy bizonyos mellékvonalakat közlekedésbiztonsági okokból zárjanak be. A valódi ok természetesen a remélt megtakarítás. A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy az átalakítás többéves folyamat, amelynek csak első lépéseit teszi meg a jelenlegi kormány, a folyamat kiteljesítése a következő kabinetre vár.
A Fidesz szerint nem lehet további hetvenmilliárd forintot elvonni a közösségi közlekedés kasszájából. Fónagy János, a párt szakpolitikusa szerint közszolgálati törvényre lenne szükség, amelyben rögzítenék, melyik feladatokat kell az államnak ellátnia. Fónagy János arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi közlekedés Európában nem bevételcentrikus, hanem szolgáltatás-központú. Arra is rámutatott, hogy a magyar közösségi közlekedés lényegében ugyanannyiba kerül, mint Nyugat-Európában, hiszen például „egy helyről veszik az elektromos energiát, az üzemanyagot”.