Pusztul a lébényi templom

Lébényben a jáki templomhoz hasonló, román stílusú, Árpád-kori plébániatemplom áll. A Soproni-hegység mészkövéből épített XII. századi templom állapota az utóbbi évtizedekben vészesen leromlott, és az átmenő teherautó-forgalom is súlyos károkat okozott benne: a főhajó déli oldalán és a tornyoknál megrepedtek a falak. Emellett a főhajó homlokzatán lévő relief egy darabja nemrégiben a földre zuhant, csak a szerencsén múlt, hogy akkor nem járt arra látogató. A műemléki épület felújításának költsége a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal szerint elérheti az ötszázmillió forintot is, azonban az állagmegóvásra fordítandó és rekonstrukciós munkálatokat fedező összeg előteremtése egyelőre kilátástalannak tűnik.
A Győrhöz közeli település templomát, amelyet Szent Jakabnak szenteltek, 1208-ban II. András ajánlotta fel a bencés szerzeteseknek, akik egészen a XVI. századig éltek itt, majd Pannonhalmára települtek. A kéttornyos, háromhajós, háromapszisos nemzetségi templomot a török időkben több ízben felgyújtották, az ide települt jezsuiták hozták rendbe végül az épületet. Később a jezsuiták is maguk mögött hagyták a lébényi templomot, amelyet több mint ötvenévnyi elhagyatottság után 1830-ban plébániatemplommá avattak. Nem mellesleg ez volt az első műemlék épület Magyarországon, amelyet szakszerűen restauráltak 1862–1879 között August Ottmar Essenwein német építész vezetésével. Az azóta eltelt százötven évben azonban nem költöttek a rekonstrukcióra.