Berlini magyarázatok

Súlyos kül- és belpolitikai feszültséget eredményezett Németországban az észak-afganisztáni Bundeswehr-kontingens parancsnoka által engedélyezett bombatámadás és az áldozatok számáról folyó vita. Közben zajlik az afgán elnökválasztás eredményéről szóló vita, míg a csalások gyanújába keveredett államfő tárgyalást ígért a tálib felkelőkkel.

Hamis szavazóhelyiségek. Nem létező szavazóhelyiségek százait jegyeztették be Hamid Karzai afgán államfő hívei az elnökválasztás előtt, amelyekben Karzait támogató szavazatok ezreit könyvelték el a voksolás után – írta a The New York Times. Egy nyugati diplomata úgy nyilatkozott, hogy becsléseik szerint a szavazóhelyiségek csaknem 15 százaléka a választás napján egy pillanatra sem volt nyitva, mégis Karzait támogató voksok ezreit regisztrálták. (MTI)

Előzetes állításaival szemben Franz Josef Jung védelmi miniszter beismerte ugyan, hogy a tálibok elrabolta üzemanyag-szállító járművek elleni légi akciónak polgári áldozatai is voltak, de a túlnyomó többség – szerinte ötven személy – terrorista volt. A hadsereg több tisztje hallatlan arcátlanságnak nevezte az amerikai propagandát, amely a Washington Poston keresztül százhuszonöt halottról adott hírt. A berlini védelmi tárca visszautasította az EU-szövetségesek kritikáját is, mert azok elsietett következtetésekre támaszkodnak. Cáfolta továbbá azt az állítást, hogy a harci gép bevetését kérelmező Georg Klein ezredes kizárólag egy, a helyszínről kapott értesülés alapján intézkedett.
A parlamenti választás előtt álló ellenzéki pártok számára elsőrangú kampánytéma az afganisztáni fordulat. A Zöldek kormánynyilatkozatot követelnek a Merkel-kabinettől, a liberálisok a védelmi minisztert támadják, mert nem informálta megfelelően a parlamentet, a szocialisták a német egységek kivonását követelik. Ma a Bundestag rendkívüli ülést tart. Angela Merkel kancellár a maga részéről kijelentette: „Az igen bonyolult helyzet gyors és nyílt átvilágítására számítok.”
Hamid Karzai hivatalban lévő afgán elnök a Le Monde franci napilapnak adott interjújában közben jelezte: újraválasztása esetén kész arra, hogy új mandátuma első száz napjában nemzeti megbékélést célzó párbeszédet kezdjen a kormányellenes tálib lázadókkal.