Elhallgatták az EBESZ jelentését a szlovákok?

A Nógrád megyei Szécsényben találkozik majd szeptember 10-én Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök – jelentették be tegnap hivatalosan. Pozsony immár jelezte: minden kérdésről hajlandóak tárgyalni. Közben minden jel arra utal, hogy a magyar fél erőfeszítései nyomán a kétoldalú konfliktus mindinkább a nemzetközi fórumok elé kerül, bár kérdéses, hogy azok véleményét miként tolmácsolják a szlovák kormányszervek.

Bírálja Pozsonyt a Le Monde. Súlyosbítja a héten hatályba lépett szlovák államnyelvtörvény a Szlovákia és Magyarország, illetve a Pozsony és a magyar kisebbség között már eleve feszült viszonyt – írta tegnap megjelent számában a Le Monde című francia napilap. A brit Financial Times szerint a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos tétlenség veszélyes, mert a problémák évek múltán is robbanékonnyá válhatnak, sürgetve, hogy az EU lépjen fel a kisebbségek védelmezésének érdekében. (MTI)

(Pozsony)

A Magyar Koalíció Pártja ezzel összefüggésben felszólítja a szlovák kulturális minisztériumot és a külügyi tárcát, hozzák nyilvánosságra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szakértőinek a véleményét a szlovák államnyelvtörvény módosításával kapcsolatban. Az MKP küldöttsége Csáky Pál elnök vezetésével ugyanis szerdán tett hivatalos látogatást az EBESZ kisebbségi főbiztosánál, aki arról tájékoztatta a szlovákiai magyar politikusokat, hogy az eddig nyilvánosságra került állásfoglalásokon túl Knut Vollebaek és az EBESZ szakértői már a törvény előkészítési szakaszában is számos kifogást elküldtek a kulturális minisztériumba, illetve a külügyi tárcához, amelyeket a szlovák fél többségében nem vett figyelembe. Berényi József, az MKP általános elnökhelyettese szerint a szlovák fél konzultációra kérte fel az EBESZ kisebbségi főbiztosát a nyelvtörvény kapcsán, de a parlament a jogszabályt úgy fogadta el, hogy a törvény elemzését meg sem várta az előterjesztő.
*
Az EBESZ főbiztosa megerősítette a magyar politikusoknak azt is, hogy a szervezet egy kisebbségi nyelvvédelmi törvény elfogadását is javasolja Szlovákiának, amely „legalább olyan szintre emeli a kisebbségi nyelvek védelmét, mint amilyenben az államnyelv részesül”, s mindemellett elvárja az EBESZ azt is, hogy „átfogó kisebbségi jogvédelmi törvény is szülessen az országban”. Berényi József a sajtótájékoztatón bejelentette, az MKP parlamenti képviselői többen is részt akarnak venni a kulturális minisztérium által jelzett végrehajtó rendeletek kidolgozásában, személyesen őt erre az is felhatalmazza, hogy jelenleg a szlovák parlament emberi és kisebbségi jogok bizottságának elnöke. Berényi szerint mégis „az a legfontosabb, hogy a nyelvhasználati vétségeket ne lehessen büntetni. Jó esélyünk van arra, hogy ennek lehetőségét maximális mértékben csökkentsük, hiszen az EBESZ főbiztosát is leginkább a bírságolásra vonatkozó cikkelyek nyugtalanítják” – állítja az MKP általános elnökhelyettese.
Marek Madaric kulturális miniszter azonban „a maga részéről” lezártnak tekinti az államnyelvtörvény kérdését, állítása szerint a végrehajtó rendelkezéseket nem tárcája, hanem Dusan Caplovic kormányalelnök hivatala készíti majd elő a kormány nemzetiségi tanácsának bevonásával. „Ott nemcsak a magyarok vannak jelen, hanem a többi kisebbségi is, amelyeknek semmi kifogásuk az államnyelvtörvény ellen” – jegyezte meg a szlovák miniszter.
Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollebaek úgy látja, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény elfogadásával egyfajta egyensúly felborult, és a legfontosabb feladat ennek a helyreállítása. Egyebek között ezt emelte ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tegnap Hágában, miután négypárti parlamenti delegáció élén megbeszélést folytatott az EBESZ illetékesével. Az EBESZ-főbiztos a találkozó után kiadott közleményében alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendelete ne érintse hátrányosan a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekhez tartozókat. „Kötelezőnek” nevezte, hogy a következő lépések kidolgozásába a szlovákiai nemzeti kisebbségek képviselőit is vonják be. Pártállástól függetlenül egyetértés van a magyar európai parlamenti (EP) képviselők között abban, hogy törekedni kell az új szlovák nyelvtörvény visszavonásának elérésére – jelentette ki Szili Katalin.
A konfliktus még Bajnai Gordon kormányfő finnországi látogatásán is szóba került. Finn kollégája, Matti Vanhanen elmondta: Finnországban igen nagy súlyt helyeznek arra, hogy a kisebbségek nyelvi jogait tiszteletben tartsák.
A felfokozott hangulatot jelzi, hogy festékszóróval „No Fico” feliratot írtak az összes medgyesegyházi szlovák helységnévtáblára ismeretlenek a napokban.
Bármilyen furcsa, már vannak, akik a szlovák lépést példaként emlegetik – derül ki az ungvári Zakarpattya.net.ua internetes hírportálról. Ivan Gabor, a nacionalista Ukrán Néppárt (UNP) Kárpátalja megyei szervezetének elnöke szerint Ukrajnában előfordultak esetek, amikor embereket bocsátottak el állásukból csupán azért, mert ukránul szerettek volna beszélni. A kárpátaljai magyarság jogainak korlátozását is gyakran szorgalmazó Gabor szerint „most egy szomszédos európai ország foganatosított intézkedéseket, ezért nem látom akadályát annak, hogy végre Ukrajna is új nyelvtörvény szerint kezdjen el élni, s ne a valós helyzetet figyelmen kívül hagyó, régi szovjet jogszabályt alkalmazza”.

Nincs csodavárás. Semmilyen csodát nem vár a jövő csütörtöki magyar–szlovák kormányfői találkozótól Balázs Péter külügyminiszter. A tárcavezető elmondta: tisztázó megbeszélés lesz, amelyen a magyar fél semmiféle gesztusra nem készül. Mint ismeretes, a tavaly novemberi, révkomáromi egyeztetés Robert Fico és Gyurcsány Ferenc között eredménytelenül zárult. Balázs Péter szerint Budapest reális célja az lehet, hogy Szlovákia, belátva a nyelvtörvény túlzásait, módosítja azt, és az EBESZ ajánlása alapján kiegészíti egy kisebbségi nyelvvédelmi törvénnyel. (P. I.)