Már nem állíthatók meg a szőlőkivágások

Lepárlási támogatással segíthetik majd a bajba jutott borászokat. Az agrártárca készülő rendelete azonban elkésett és semmi segítséget nem ad a szőlőtermelőknek, akik már most is tömegével vágják ki szőlőiket – mutatott rá Font Sándor fideszes képviselő.

Miközben régiónkban a szőlészetből és borászatból mások elegánsan megélnek, hazánkban az ágazat leépülése a jellemző – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Az ágazat – tette hozzá – a leépülés szélére jutott, s az emberek inkább kivágják szőlőiket, hiszen abból nem tudnak megélni. Rávilágított: az idei szüret elindulásakor Magyarországon húsz éve nem látott mélységbe került a szőlő felvásárlási ára. Font Sándor véleménye szerint ezért főként az uniós borreform tehető felelőssé, amit Gráf József agrárminiszter is támogatott. A kormány közben nem tudta megoldani az uniós belépésünkkel felmerült gondokat sem, így például a kiviteli és behozatali törvénytelenségekkel sem tudott mit kezdeni. Arról van szó, hogy egyesek kiszállítják a hazai bort az unióba, majd kézen-közön visszahozzák, s így megspórolják a 25 százalékos áfát. Emellett komoly gondot jelent az óriási mértékű olaszországi asztalitájbor-import is. Font Sándor szerint az ellenőrzési gyakorlat hiányosságait jelzi az is, hogy a magyar kereskedők 30-40 százalékban csak számla nélkül hajlandók megvásárolni a termelőktől a bort.
A mezőgazdasági bizottság elnöke arról számolt be, hogy már a nyár elején kérte Gráf Józsefet arra, hogy léptessék életbe az ágazatot segítő intézkedéseket, mivel előre látható volt a mostani helyzet. Akkor Gráf a felvetést korainak minősítette. A honatya augusztusban újabb levelet írt a miniszternek, javasolva, hogy az állam támogassa százezer hektoliter hazai óbor lepárlását. A tárca által mostanra előkészített rendelet azonban csak az új szüretelésű bor lepárlását támogatná, félmilliárd forint erejéig. Emiatt viszont – mutatott rá Font Sándor – a lepárlási időszak egybeesik a szürettel, és így nagy az esély arra, hogy a hamis borok is bekerülnek a lepárlási rendszerbe, ráadásul a szőlőtermelők ettől még nem jutnak pénzhez. Javaslata szerint ezért a lepárlások megkezdését legfeljebb a szüretről szóló kimutatások decemberi elkészülése után kellene engedélyezni, a rendeletben pedig meg kellene határozni egy szőlőfelvásárlási minimumárat.