Mégis épülhet a kaszinóváros?

Egy lépéssel közelebb kerülnek a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóváros beruházói, hogy megvalósítsák elképzelésüket. A földhivatal ugyanis tegnap kézbesítette azt a határozatot, amely szerint mégis a kettős állampolgárságú Joáv Blum a tulajdonosa a sukorói telekért felajánlott pilisi és albertirsai termőföldnek. A székesfehérvári ügyintézés ugyanakkor még jó ideig várat magára. Az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz.

Még nyomoz a főügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség folytatja a vizsgálódást a Pest megyei és a sukorói földek cseréje kapcsán. Fazekas Géza szóvivő elmondta: az eljárás áprilisban indult hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával. Az okozott vagyoni hátrány a gyanú szerint több száz millió forintot tesz ki. Gyanúsított még nincs.

A monori és a ceglédi körzeti földhivatal felülvizsgálta július végén meghozott határozatát, és bejegyezte a telekkönyvbe a kettős állampolgárságú Joáv Blum tulajdonjogát. Erről a jelenlegi jogi képviselő, Balogh Béla ügyvéd tájékoztatta lapunkat. A két földhivatal határozatát tegnap vette át az ügyvéd és az ügyben korábban óvást bejelentő ügyészség is. A résztvevők harminc napon belül fellebbezhetnek. A döntés nem jogerős.
A bonyolult ingatlanügyben eddig az állapítható meg, hogy a ceglédi és a monori földhivatal 2007-ben és 2008-ban tulajdonosként jegyezte be a telekkönyvbe Joáv Blum sukorói lakost. Az izraeli–magyar kettős állampolgárságú vevő ezzel megszerezte a pilisi és az albertirsai 180 hektár alapterületű külterületi ingatlant 280 millió forint vételárért. Ezt ajánlotta fel csereként a Sukoró határában, a Velencei-tó partján elterülő 70 hektáros állami ingatlanért. A környéken – mint ismeretes – a KC Bidding Kft. játékkaszinót kíván létesíteni. A szórakozóhely működtetésére kiírt koncessziós jogot – feltételekkel – megszerezte a társaság, a szerződést még nem írták alá.
Az ügyészség óvása nyomán a monori és a ceglédi földhivatal július végén visszaállította a telekkönyvben az eredeti állapotot, ami azt jelenti, hogy a csereként felajánlott pilisi és albertirsai 180 hektáros termőföld visszakerült az eredeti tulajdonosok nevére. Megállapították ugyanis, hogy az adásvételi szerződésekről hiányzott Joáv Blum személyi száma, és szabálytalan volt az ügyvédi ellenjegyzés is. A dokumentumokon szerepelt ugyan az ellenjegyző ügyvéd szárazbélyegzője, saját kezű aláírása viszont nem. Az aláírást gumibélyegzős lenyomat helyettesítette.
A monori és a ceglédi földhivataloknak az eredeti állapot helyreállításáról szóló határozatait a vevő, Joáv Blum augusztus elején megfellebbezte. Egyúttal módosító szerződést nyújtott be, ezen már a személyi szám és az ügyvéd szabályszerű aláírása is megtalálható. A jelenlegi jogi képviselő, Balogh Béla azt mondta: a szerződések ellenjegyzésekor durva ügyvédi hiba történt. A két körzeti földhivatal a kijavított iratok alapján döntött úgy, hogy új eljárás keretében új határozatot hoz, és a külterületet visszajegyzi Joáv Blum nevére.
Közben a Pest Megyei Földhivatal megkereste a Magyar Ügyvédi Kamarát (MÜK), azt tudakolva: elismerhető-e szabályos ellenjegyzésnek, ha a szerződésen az ügyvéd saját kezű aláírása helyett gumibélyegzős lenyomat található. Hidvéginé Erdélyi Erika hivatalvezető úgy véli, a válasz a monori és a ceglédi ügytől függetlenül is érdekes lehet, hiszen ilyen megoldással még nem találkoztak. Bánáti János, a MÜK elnöke lapunknak elmondta, az elnökség szeptemberben alakítja ki álláspontját. A szavazásban ő maga nem vesz részt. Joáv Blum vevőt Bánáti védi abban a büntetőeljárásban, amelyet közokirat-hamisítás címén indított a hatóság. A vád szerint Blum annak ellenére jelentkezett be egy sukorói ingatlanba, hogy életvitelszerűen nem tartózkodik ott. Bánáti még nem kapta meg a vádiratot, és nem ért egyet a gyanúsítással.
Noha a monori és a ceglédi körzeti földhivatal döntése nyomán Joáv Blum feltehetően a pilisi és az albertirsai 180 hektáros termőföldek jogos tulajdonosa lesz, a kaszinóváros ügye még messze van a végkifejlettől. A Fejér Megyei Földhivatal vezetője, Holczheim Gábor kérdésünkre azt válaszolta: az ingatlancsere-szerződés bejegyzési eljárását ügyészi óvás nyomán felfüggesztették. A hivatalvezető közlése szerint az ügyészséget a földhivatal kereste meg, mert aggályosnak találta azt a kérelmet, amely tavaly nyáron érkezett hozzájuk. Ebben Joáv Blum egyrészt azt kérelmezte, hogy a földhivatal jegyezze be: a 180 hektáros pilisi és albertirsai külterület ellenében megilleti őt egy 70 hektár nagyságú sukorói terület. Ez csak részben termőföld, a másik része művelés alól kivett vízpart. A másik kérés az volt, jegyezzék be, hogy Sukorón telekmegosztás történik: a Velencei-tó partján fekvő, hetvenhektáros földnek a mintegy harminchektárnyi vízparti részéből egy tíz méter széles parti sáv az állam tulajdonában marad. Az államot képviselő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a parti sáv kialakítását kezdeményezte. Az ügyészség nem találta szabályszerűnek, hogy a telekmegosztást az építésügyi és a vízügyi hatóság egyaránt engedélyezte. Utóbbi csak szakhatóságként járhatott volna el.
Holczheim Gábor közölte: az ügyben először meg kell várni, hogy a polgármesteri hivatal – a vízügyi hatóság nyilatkozata után – határozatot hozzon a telekmegosztásról. Egyelőre ez az eljárás folyamatban van. A földhivatal a telekmegosztás után vizsgálja meg, bejegyezhető-e az ingatlanok cseréjéről kötött szerződés, minden jogi feltétel megvan-e ehhez. A földhivatal vezetője szerint Joáv Blum addig nem szerezheti meg a sukorói állami föld tulajdonjogát, amíg például az üggyel összefüggésben egyéb hatósági eljárás van folyamatban.
Kérdés, hogy a csereszerződés benyújtása előtt miért nem végeztették el a telekmegosztást. Feltételezések szerint ennek az lehet az oka, hogy időközben megváltozott a földtörvény. Tavaly augusztus elsejétől termőföldet csak termőföldre lehet elcserélni. Korábban még mód volt rá, hogy a külterületet például vízparti ingatlanra cseréljék el.