Süth semmit sem lép mézügyben

Hiába kértünk tájékoztatást Süth Miklós országos főállatorvostól arról, milyen intézkedésekre adott utasítást annak érdekében, hogy a saját állítása szerint is rákkeltőnek tekinthető mézek eltűnjenek a hazai kereskedelmi forgalomból. A főállatorvos, mondván, egyedi hatósági ügyekkel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal foglalkozik, a hivatal illetékeseitől ígért választ. Nem kaptunk. Tekintettel arra, hogy aggályosnak tartottuk a rákkeltő mézek jelenlétét a kereskedelmi fogalomban, mégis megkértük Süth Miklós főállatorvost, hogy magyarázza el lapunknak, ez miért nem foglalkoztatja. Titkárságvezetőjétől kapott válasza szerint „a mézben található HMF rákkeltő hatásával kapcsolatban az interneten elérhetők az információk, megállapítható, hogy a fogyasztók nincsenek közvetlen veszélyben”. Nem volt számunkra egyértelmű, hogy a titkárságvezető nézett-e utána az interneten a kérdésnek, vagy Süth Miklós, ugyanakkor az tény, hogy a főállatorvos a korábbi kérdéseinkre nyílt levél formájában válaszolva a következőket mondta: „a HMF magas koncentrációban rákot okozhat, ezért szigorú, kilónként legfeljebb 40 milligramm határérték vonatkozik rá. A magas HMF-érték ezen túlmenően gyakran mézhamisításra vagy a méz nem megfelelő kezelésére is utal.” Ehhez képest a méhészek tavaszi vizsgálatai és a lapunk által kért augusztus végi laboratóriumi vizsgálat szerint a CBA-ban vásárolt, a Natur Sz Kft. magyar termékként forgalmazott méze 184-es, a Tesco polcain fellelt Apimel R Kft. legkirívóbb terméke, egy erdeinek nevezett méz esetében pedig 275-ös értéket mutatott ki.
A CBA cikkünk megjelenése után azonnal intézkedett, s zárolta a szóban forgó termékeket. A Tesco még tegnap sem tudott válaszolni arra, hogy egyáltalán gondolkoznak-e azon, hogy nem árulják az esetleg rákkeltő termékeket. Igaz, ezt nem is a kereskedők feladata lenne eldönteni, hanem az élelmiszer-biztonsági hatóságé.