Döbbenetes adatokat közölt lapunk kérdésére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). A hatóság kimutatásai szerint ugyanis az elmúlt tizenkét hónapban háromszázmilliárd forinttal emelkedett az az összeg, amellyel az adózók az államnak tartoznak. Míg 2008 szeptemberében a magánszemélyektől és a vállalkozásoktól együttesen 1500 milliárd forintot követelt az adóhivatal, addig az idei év kilencedik hónapjában már az 1800 milliárdot is meghaladta az APEH kintlevősége. A bődületes értékek elsőre talán fel sem foghatók, ezért érdemes néhány összehasonlítást tenni. A fővárosi négyes metró megépítésének összköltségét a munkálatok elején ötszázmilliárd forintra becsülték. Ez alapján egy új földalattivonalnak több mint a fele nagyjából csak az elmúlt tizenkét hónap alatt felgyülemlett adótartozásokból kialakítható lenne. S felhozható az Alkotmánybíróság előtt megtámadott vagyonadó is. Ebből ötvenmilliárdot remél az átmeneti kormány, amely pár milliárd forint megtakarításáért gondolkodott el a két tannyelvű oktatás támogatásának megvonásán.
Az összeg tehát hatalmas. A folyamatok hátterének vizsgálatakor érdekes jelenségekre bukkanhatunk. Az APEH közlése szerint az elmúlt egy esztendőben majd kétszázezerrel nőtt azon magánszemélyeknek a száma, akik nem fizetették be határidőben az adójukat. Jelenleg 850 ezer polgárnak van köztartozása; tőlük összesen 160 milliárd forint befizetését várják. Mondhatni: sokan tartoznak viszonylag kisebb összeggel. Más képet fest a vállalkozásokról szóló statisztika. A hazai háromnegyed millió cég közül körülbelül négyszázezer, vagyis több mint a fele adósa a hivatalnak. A szóban forgó társaságoktól 1600 milliárd forintot remél a hatóság, ám lehet, hogy hiába. Ezen összegnek ugyanis csupán a töredéke, 380 milliárd forint a működő, azaz létező és jogszerűen tevékenykedő cégek köztartozása. A többit – szám szerint 1300 milliárd forintot – a nem működő vállalkozásoktól követeli az APEH. A szakzsargon ezzel a kifejezéssel például a felfüggesztett adószámú, a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló társaságokat illeti. Kétséges ugyanakkor, hogy ezektől a nem feltétlenül szabályosan működő vagy megszüntetésre váró vállalkozásoktól mennyi pénz folyhat be. Közismert: a felszámolásokban rendszerint a tartozások egy százalékát szerzi meg a hivatal. Ennek fényében nem ad okot örömre, hogy az utóbbi tizenkét hónapban nagyjából 300 milliárddal emelkedett a nem működő cégektől követelt összeg. Vagyis: a köztartozások együttes értéke lényegében annyival nőtt, mint amennyit a kétséges múltú társaságoktól ez idő alatt nem tudott beszedni az APEH.
Azonban a hivatal, akit tud, utolér. Ezt mutatja a végrehajtási intézkedések számának jelentős emelkedése. Idén – szeptember végéig – 11 százalékkal több effajta jogi lépést foganatosított az adóhatóság, mint 2008 ezen időpontjáig. Egyedül a munkabérletiltásoknál volt némi csökkenés, bár az ötvenezres érték így sem tekinthető csekélynek. Ugyanakkor az APEH – tavalyhoz képest – 26 százalékkal több ingatlanfoglalást rendelt el, a jelzálogbejegyzések száma pedig drasztikusan, 42 százalékkal emelkedett. A gépjárművek lefoglalásánál szintén érdemi – 16 százalékos – a növekedés, s inkasszót is nagyjából ennyivel többször bocsátott ki a hatóság 2008 azonos időpontjának adataihoz képest.

Nézőpont Intézet: Továbbra is vezet a Fidesz-KDNP