Ismeretes, Václav Klaus közölte: akkor írja alá a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányát, ha Csehország mentességet kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után, a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Nemrég a szlovák kormány is hasonló mentességi igényt vetett fel, ami viszont a felvidéki magyarokat érintené. Az MTI által idézett Balázs Péter a BBC interjúműsorában azt mondta: „van mód arra, hogy megadják Prágának és Pozsonynak a jogi és erkölcsi biztosítékokat az uniós reformszerződéssel kapcsolatban általuk felvetett problémákra”. Ha nem is ilyen mentességet, de olyan dokumentumot el tud képzelni, amely tartalmazza az összes EU-tagállam számára megfelelő választ, további ratifikációs eljárás szükségessége nélkül – tette hozzá a külügyminiszter.
*
A külügyi szóvivő lapunk megkeresésére arra emlékeztetett, hogy az uniós szerződést tartalmazó emberi jogi chartának nincs visszamenőleges hatálya, s a dokumentum nem terjeszti ki az unió kompetenciáit a jelenleg tagállami hatáskörben lévő kérdések rovására. Mátrai Zsuzsanna kerülte az érdemi választ azon felvetésünkre, hogy taktikus-e, ha a budapesti diplomácia vezetője közvetve a diszkriminatív Benes-dekrétumok érvényességét féltő szlovákokat nyugtatgatja a BBC-ben. A szóvivőt a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is megkérdeztük. A válasz szerint „az ügy nem szerepel megvitatandó témaként a kétoldalú kapcsolatok napirendjén”.
Mészáros Alajos, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője strasbourgi felszólalásában elfogadhatatlannak tartotta a lisszaboni szerződés aláírását a Benes-dekrétumok sérthetetlenségéhez kötni. „Az 1945-ben kiadott dekrétumok az európai jogrend számára idegen, a kollektív bűnösség elvét alkalmazták, és ennek értelmében ártatlan civil lakosok millióit fosztották meg állampolgárságuktól és telepítettek ki erőszakosan szülőföldjükről csupán azért, mert az anyanyelvük német vagy magyar volt. Európai jogrendünk értelmében az emberi jogok, a személyes szabadság megsértését semmilyen formában nem támogathatjuk” – mondta a politikus az EP plenáris ülésén. Emlékezetes, 2007. szeptember 20-án a kormányon lévő szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák törvényhozás összes pártja (kivéve az MKP-t) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét.
Balázs Péter BBC-interjújában szóba került Sólyom László szlovákiai kitiltása is. A külügyminiszter kijelentette: ha egy EU-tagállam elnöke egy másik uniós országba látogat, az baráti gesztus, és semmiképpen nem lehet provokációnak tekinteni. Az időzítéssel kapcsolatos szlovákiai kifogásokról a magyar külügyminiszter azt mondta: a tervezett látogatásnak semmi köze nem volt a Varsói Szerződés haderőinek négy évtizeddel korábbi csehszlovákiai inváziójához. Arra a riporteri kijelentésre, hogy „ügyetlen” volt az időzítés, Balázs Péter kijelentette: rossz értelmezésről volt szó, és az évfordulóval kapcsolatos érvet később már a szlovák fél sem ismételte meg. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta: nem Sólyom László szervezte az eseményt, az államfő meghívott vendég volt.
