Eliades Ochoa Santiago de Cuba közelében, egy kis faluban született 1946-ban. Hatéves korában már a három dupla húros kubai gitár, a tres volt a kezében. Zenei tudását az utcákon szerezte, tizenegy évesen utcai muzsikusként kereste a család kenyerét. Karrierje a rádió zenészeként indult, a zenei hagyományőrző házban, a Casa de la Trovában folytatódott. Tagja, majd 1978-ban vezetője lett Kuba egyik legnevesebb bolerózenekarának, a Cuarteto Patriának, amelynek élén sokáig Compay Segundo állt.
Az amerikai gitáros, Ry Cooder 1996-ban Eliades Ochoát is beválogatta azon veterán zenészek közé, akik őrizték a kubai muzsika hagyományát: a son cubanót, amelyből az ismert kubai táncok származnak, vagy a bolerót és guara-chát. Több száz éves műfajok. A kubai muzsika a cukor és a dohány kölcsönhatásából született: a cukornádültetvényeken dolgozó afrikai rabszolgák és a dohánytermesztő spanyol parasztok dalaiból.
Ochoát a Buena Vista Social Club legfiatalabbjaként ismerhette meg a világ, 1999-ben megjelent Sublime Illusion című albumát két kategóriában jelölték Grammy-díjra. Több mint negyven országban koncertezett, Magyarországon is a sokadik alkalommal jár. Az ötvenes évek végén Kubában a társasági élet színterei bezártak. Az ország több évtizedig élt zenei elszigeteltségben, az akkor már neves Compay Segundo is szivargyári munkásként vészelt át néhány évet.
Ám bármilyen borús is volt a történelem, a kubai muzsika megőrizte derűjét, szenvedélyességét. Eliades Ochoa mindenesetre leszögezi, történelemről, politikáról nem beszél, mivel a világ amúgy is mindenütt egyforma, szegényekkel, gazdagokkal, pártoskodókkal. – A kubai muzsika a tizennyolcadik században ugyanilyen volt, titka a hagyomány erejében rejlik: hangzása, ritmusgazdagsága szinte bárhol magába szippantja az embert. Ha valakit megkérdeztek a Buena Vista Social Club előtt, valójában milyen a kubai zene, kevesen tudták, azóta viszont már sokan ismerik. Az addig ismert salsa ugyanis emészthető exportcikk, ám nem autentikus – mondja.
A Buena Vista Social Club az autentikus kubai zenével aratott világsikert a kilencvenes évek végén. – A fúziós zenében nem találok semmi kivetnivalót, sőt e híres dal is sok feldolgozást ért meg – válaszolja a felvetésre, majd elkezdi énekelni a Chan chant, a Buena Vista favoritdalát, amelyet még 1986-ban szerzett Compay Segundóval. – Apa-fiú kapcsolatban álltunk – mondja elérzékenyülve mentoráról, és a Buena Vista méltatásába fog. – Azért volt hatalmas dolog a lemez megszületése, mert végre az afrokubai muzsikusok is megkaphatták azt az elismerést, amit a világon korábban már minden fekete zenész elérhetett.
Ochoa jelenlegi zenekarával, a Grupo Patriával az év végén jelentet meg új albumot. – A lemez erénye az afrokubai és a fehér zenészek együttműködésében, az autentikus kubai muzsikában rejlik. Minden, amit elértem vagy a jövőben elérek, a múlt tolmácsolásáról szól – mondja. Majd a próbára menet még megjegyzi: – Ha a közönség ugyanolyan szeretettel fogad minket, mint ahogy az este programját összeállítottuk, jó koncert lesz. Ugyanis ha két azonos energia öszszeadódik, abból csak jó születik.
Szenvedély, öröm, hagyományos dalok bluesos gitárjátékkal, dzsesszes zongorafutamokkal tűzdelve, táncoló publikum. Eliades Ochoa koncertjén találkoztak az azonos energiák.
origo.hu
Kisgyerekes apuka halt szörnyet az M3-ason
