A magyarkérdés az ENSZ-különbizottság előtt

Száztizenegy magyar menekült vallott a forradalomról ’57 tavaszán az ENSZ különbizottsága előtt New Yorkban és Európa öt városában. A magyarkérdéssel foglalkozó jelentésnek s a vallomásoknak ma egész napos programot szentel az OSA Archívum.

Tölgyesi Gábor
2009. 10. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Életével is fizethetett, aki hitt a kádári propagandának a forradalom után. Török István, aki New Yorkban állt az ENSZ különbizottsága elé, hogy saját tapasztalataira alapozva beszámoljon ’56-ról; 1958-ban tért haza. Egy politikai per elsőrendű vádlottjaként fogták perbe, majd kivégezték.
A Népszövetség utódjaként 1945-ben alapították az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), amelyhez Magyarország 1955. december 14-én csatlakozott. Az ENSZ még a forradalom leverése után is alig tudott valamit hazánkról, a kommunista propaganda, a diplomáciai jelentések helyett ezért személyes tapasztalatokból kívánt képet alkotni az eseményekről. Száztizenegy tanú vallott névtelenül az ENSZ különbizottsága, az ötös bizottság előtt 1957 tavaszán New Yorkban és Európa öt városában. A bizottság 1957 őszére készítette el a jelentését a magyarkérdésről, amelyet az ENSZ közgyűlése – a szocialista blokk tiltakozása közepette – nagy többséggel elfogadott.
A tanúknak szükségük volt a névtelenség védelmére: ugyanis a magyar titkosszolgálat és a KGB kiemelt érdeklődést mutatott a tanúk személyazonossága iránt. Török István is ennek lett az áldozata. – Nagy volt az ávósok nyüzsgése Bécsben – vallotta az egyik tanú, Kassa Péter, aki az osztrák fővárosból Bécsbe emigrált. A tanúk között volt többek között Kéthly Anna, Király Béla, Szörényi Éva, illetve Sebestyén György, aki egykor a Magyar Nemzet kulturális rovatát vezette, és főszerkesztő-helyettes is volt.
Az ötös bizottság munkáját Héderváry Klára, az ENSZ munkatársa segítette. Neki köszönhető, hogy a tanúvallomások szinte kivétel nélkül megmenekültek az ENSZ selejtezési gyakorlatától: némi leleménnyel, hivatalos úton menekítette ki a dokumentumokat az ENSZ-ből a hálószobájába. A dokumentumokat, hangfelvételeket 1998-ban adományozta az Országos Széchényi Könyvtárnak, ezeket digitalizálta az OSA Archívum, amely ma egész napos programot szentel a magyarkérdéssel foglalkozó ENSZ-jelentésnek és a tanúvallomásoknak. Az Arany János utcai archívum kiállítótermében egész nap kereshetők és meghallgathatók a tanúvallomások felvételei, számítógépes terminálon olvashatók az eddig nem hozzáférhető, angol nyelvű dokumentumok. A korabeli híradófelvételek mellett portréfilm is látható lesz Héderváry Kláráról, akivel délelőtt középiskolások dolgozzák fel a dokumentumok tanulságait. Délután ötkor Per Bang-Jensen, az elhunyt dán diplomata, Povl Bang-Jensen fia az ötös bizottság tagja halálának rejtélyes körülményeiről beszél, este hatkor a tanúvallomások szereplője, Horváth János és Márer Pál, valamint Héderváry Klára lesz a vendég. Este nyolckor Nagy Imre kormányának külügyminiszter-helyettese, Heltai György mintegy kétórás tanúvallomása lesz meghallgatható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.