A visszadobott kódex

A kormány úgy készül, hogy a most zárószavazásra bocsátandó Ptk. jövő év május 1-jén lép hatályba. A bíróságok ezt ellenzik, legalább egyévi felkészülési időt kérnek. A hatályba léptető százoldalas külön törvény (Ptké.) az év vége felé szintén a köztársasági elnök elé kerül, kérdés: a bírák akarata ellenére is aláírja-e Sólyom László, vagy előzetes normakontrollt kér az AB-től?

Örömünnepet ült az igazságügy-miniszter azt követően, hogy Sólyom László köztársasági elnök a héten nyilvánosságra hozta: csupán politikai vétóval él a polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadása miatt. Vagyis: nem fordul Alkotmánybírósághoz (AB), jogi vétóra nincs szükség. A törvényszöveget megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek.
Az államfő csupán az új kódex előkészítésének módját és néhány tartalmi hibáját elemezte. A szocialista képviselők elmondhatják: nagy sikert értek el, hiszen ötven évvel a jelenleg hatályos civil kódex beiktatása után új, korszakalkotó törvénykönyvet hoztak létre. Ez valóban komoly tett, hiszen a Ptk. az élet szinte összes fontos területét szabályozza. Rendelkezései a becsület, az emberi méltóság védelmétől a tulajdon garantálásán át a szerződéskötésig és a törvényes öröklésig terjednek. Az új törvény ráadásul a családjogi viszonyokat is saját hatókörébe vonta, a házasság, a válás és az örökbefogadás feltételeit egyaránt megszabja.
Szakemberek és laikus polgárok szeptember 21., vagyis az országgyűlési szavazás után hosszan találgatták: aláírja-e Sólyom László a törvénykönyvet. Számosan feltételezték, hogy erre nem kerül sor, hiszen az új Ptk. elfogadása éles szakmai és politikai viták közepette zajlott le. Az ellenzéki pártok – a Fidesz és a KDNP – azt hangsúlyozták, hogy az MSZP presztízskérdésnek tekinti a jogalkotást. Azt szeretné, ha a rendészeti területeken elszenvedett kudarcaiért az igazságügyi ágazat kárpótolná. A kormányzat felmutathatná a társadalomnak az 1200 paragrafusból álló törvénykönyvet. A Magyar Demokrata Fórum és az SZDSZ több képviselője is ellenvéleményt hangoztatott. A megszabott 15 napos határidő végén az államfő kedden 14 oldal terjedelmű elemzést tett közzé, miért nem írja alá a törvénykönyvet, miért küldi vissza a parlamentnek. Nyilatkozata kétségkívül a hét egyik legfontosabb eseménye volt. Észrevételeit áttekintve ugyanakkor azt mondhatjuk: Draskovics Tibornak minden oka megvan a megelégedettségre. Sólyom László voltaképpen egyetlen ponton utal az alkotmányra, jobban mondva saját korábbi alkotmánybírói álláspontjára. Nem ért egyet azzal, hogy a személyiségi jogok között az új kódex nem sorolja fel konkrétan a becsülethez és az emberi méltósághoz való jogot. Ezt csupán az általános rendelkezések között teszi meg. A köztársasági elnök szerint nehéz lenne az egyes ügyekben megítélni, mikor és mennyiben korlátozható az emberi méltóság védelmében a szólás szabadsága. A professzori pontosság bizonyára megköveteli a szabályok általános és konkrét szintjeinek megkülönböztetését, Sólyom idevágó megjegyzései azonban nem érintik a lényeget. Az ügyben külön nem lett volna érdemes felszólalnia, az egyéb kifogások mellett azonban mindenképpen indokolt ennek a szabálynak a megkérdőjelezése.
A további tartalmi kifogások is hasonló jellegűek és horderejűek. Egyrészt az állapítható meg róluk, hogy napi tárgyalótermi ügyek, perek ellentmondásait tükrözik, másfelől – ha közvetve is –: segítségükkel az államfő a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek szempontjait próbálja érvényesíteni, illetve az önzés és a gátlástalanság ellen lép fel. Említést tesz például az alapítványra vonatkozó szabályokról. Ezek lehetővé teszik, hogy a pénze, a vagyona egy részét alapítványi célra elkülönítő személy utólag kérje, hogy a pénzt, a vagyont az alapítvány megszűnésekor ő maga kapja meg. A visszás ebben az, hogy köztudomás szerint az alapítványhoz más személyek, szervezetek is csatlakozni szoktak, mert szeretnének hozzájárulni valamilyen szociális, egészségügyi, környezetvédelmi cél megvalósításához. Az államfő emiatt veti fel, hogy az alapító a jövőben kibújhat a törvényes ellenőrzés alól, ha a mások javait is megkaphatja.
Egy másik, ugyancsak kifogásolt szabály szinte szabad utat nyitna a 10 éve ismert lakásmaffiának. Az új Ptk. ugyanis a lakás többszöri eladásakor, vagyis a csalárd szerződések megkötése után nem védi meg azt a vevőt, aki a megvásárolt ingatlanba már jóhiszeműen beköltözött. A jogalkotók arra hivatkoztak, hogy az ingatlan-nyilvántartás megfelelően tájékoztat a valóságos tulajdoni helyzetről. Abban a későbbi vevőknek meg kell bízniuk. A köztársasági elnök szerint vagy továbbra is oltalmazni kell a bent lakó vevőt, vagy a bíróságra kell hagyni az ingatlan-nyilvántartást. Emlékezhetünk rá: a Medgyessy-kormány idején Bárándy Péter miniszter azzal kampányolt, a telekkönyv vezetését a bíróság veszi át. Ez azóta sem történt meg.
A szociális érzékenység indíthatta Sólyom Lászlót arra is, hogy kifejtse: nem lenne szabad korlátozni az özvegyek haszonélvezeti jogát. A lakást és berendezését haszonélvezet címén jelenleg tovább használhatja, aki megözvegyült. Létfeltételei így nem változnak lényegesen. Az új szabályozás szerint a leszármazók, a gyerekek ezentúl megválthatják ezt a jogot: saját elhatározásból kifizethetik az özvegyet. Bár az államfő erről külön nem beszélt, nyilvánvaló, hogy a törvényes öröklés rendjének ez a módosítása felforgathatja a családok életét. A házastársukat elveszítő nők és férfiak ráadásul számíthatnak az állam más irányú előírásaira is. Kérdés, hová költöznek, netán a nem létező szeretetotthonba, vagy az elfekvőbe? A haszonélvezeti jog gyakorlása, a lakás használata sem életbiztosítás az özvegyek számára, különösen, ha kivetik rájuk az ingatlanadót. Bár nagyon tömören, szót emel Sólyom László azokért is, akik nem képesek ügyeik önálló vitelére: hiányzik a belátási képességük. Ez a témakör többet is megért volna, hiszen például Kőrös András bíró egyik tanulmányából ismert: nagyon mostohán bántak a jogalkotók az elmeállapotuk miatt segítségre szorulókkal. Az új Ptk. hozzájárulhat ahhoz, hogy a reform címén a megfelelő egészségügyi ellátástól megfosztott embereket a javaikból is kisemmizzék.
Sólyom László megemlékezett a nagy visszhangot keltő családjogi szabályról is. Aki a testvére gyermekét feleségül veszi, nemcsak az utódok egészségét veszélyezteti, hanem sérti az erkölcsi felfogást is.
Az államfő éppen csak megemlíti, hogy indokainak megfontolása után az Országgyűlésnek szabályszerűen kell megtartania a zárószavazást. Kérdés, hogyan értelmezi majd ezt a kormányzat. A Ptk.-t ugyanis kilencévi előkészület után tavaly júniusban terjesztette be az igazságügy-miniszter. Hét éven át a Vékás Lajos akadémikus által vezetett szakmai bizottság dolgozott a paragrafusokon. Draskovics ezután a szaktárca alkalmazottaira bízta a munka befejezését. Idén márciusban az általános vita lezárásáig jutottak el, szeptemberben a miniszter kettő, az alkotmányügyi bizottság pedig 235 módosító indítványt nyújtott be. A zárószavazás szeptember 21-én, egyórás vita után következett. Vékás Lajoshoz hasonlóan Sólyom László is méltatlannak tartja ezt az eljárást.
A kormány úgy készül, hogy a most zárószavazásra bocsátandó Ptk. jövő év május 1-jén lép hatályba. A bíróságok ezt ellenzik, legalább egyévi felkészülési időt kérnek. A hatályba léptető százoldalas külön törvény (Ptké.) az év vége felé szintén a köztársasági elnök elé kerül, kérdés: a bírák akarata ellenére is aláírja-e Sólyom László, vagy előzetes normakontrollt kér az AB-től? A Ptk.-t, vagyis a most visszadobott kódexet már nem küldheti meg az Alkotmánybíróságnak, azt jóvá kell hagynia.