Három és fél milliárd dollár értékben írtak alá energia- és építőipari, infrastrukturális és hitelnyújtási megállapodásokat Oroszország és Kína képviselői tegnap Pekingben, Vlagyimir Putyin orosz kormányfő látogatása alkalmával. A felek által stratégiainak nevezett egyezmények aláírásával Moszkva igyekszik serkenteni gazdaságát, amely 2009-ben várhatóan 7,5 százalékkal csökken. Az Oroszország és Kína közötti kereskedelem 10-ről 50 milliárd dollárra növekedett az elmúlt hat évben.
A Kínába irányuló orosz export több mint felét az olaj- és gázkivitel adja. A gazdasági válság közepette azonban az orosz energetikai vállalatoknak még nagyobb szükségük van a kínai tőkére, Kínának – a világ második legnagyobb energiafogyasztó országának – pedig jól jön az a lehetőség, hogy tovább diverzifikálhatja energiaforrásait. Alekszej Miller, az orosz Gazprom vezére közölte, előzetes megállapodást írtak alá arról, hogy évente 70 milliárd köbméter gázzal látják el Kínát. Tegnap kínai és orosz bankok is hitelszerződést kötöttek egymással, a két ország vasúttársasága pedig az oroszországi gyorsvasútrendszer fejlesztésére vonatkozó együttműködési egyezményt írt alá.
Vitatott határ. Nagyon elégedetlen Kína amiatt, mert Manmohan Szingh indiai kormányfő meglátogatta a vitatott határ menti területet, Arunacsal Pradest. India és Kína között 1914 óta fennáll a határvita, amelyet soha nem rendeztek, és háborút is vívtak miatta. Az indiaiak által Arunacsal Prades államnak nevezett, Svájc nagyságú területet Kína saját birtokának tartja, mivel szerinte az Tibet része, ahogy igényt tart rá a Kínai Köztársaság, azaz Tajvan is. (S. L. S.)
origo.hu
Deák Dániel: A Pride nem a szabadságról szól, hatalmas globalista hálózat áll mögötte
