Hazai felfedezés a Science-ben

Magyar kutatók publikálták a Science-ben az emberi agy működésével összefüggő kutatási eredményeiket. Egy korábbi elméletet bebizonyítva kimutatták, hogyan képes agyunk villámgyorsan reagálni ki nem számítható, külső ingerekre.

Az antidepresszánsok. Agyunkban az idegsejtek közötti információáramlást hírmolekulák (neurotranszmitterek) – például a szerotonin, a dopamin és a noradrenalin – végzik. Azokat a hírvivőket, amelyek már ellátták közvetítői feladatukat vagy elbontja az idegsejt, vagy visszaszippantja a kibocsátó szerv. Az utóbbi módszer takarékosabb, mivel a molekula így újra felhasználható. A ma ismert depresszióellenes gyógyszerek többsége ezt a visszaszippantásos folyamatot gátolja meg, így szaporítják az agyi hírhormonok, legfőképpen a szerotonin mennyiségét. Egy 2008-as felmérés szerint hazánkban elvileg minden harmadik ember szed nyugtatót, antidepresszánst vagy fájdalomcsillapítót.

Neuromodulációs kísérletekben az idegrostokat árammal vagy fénnyel ingerelve és idegsejtek erre adott válaszait vizsgálva megkerülhetetlen eredményekre jutottak magyar kutatók. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében Varga Viktor Freund Tamás kutatócsoportjában dolgozó munkatársaival és a Janelia Farm Research Campuson tevékenykedő Losonczy Attilával együtt bebizonyították, hogy minden eddiginél gyorsabb kapcsolat van a szerotonint tartalmazó idegsejteket is tartalmazó terület és a memóriafolyamatokban nélkülözhetetlen hippokampusz között. Az élőlények számára a külvilág ingerei semlegesek lennének, ha korábbi tapasztalatok, a figyelem fókuszán kívül eső események és az egyed belső állapota nem súlyozná azokat. A tudósok régóta tudják, hogy az információk feldolgozása és azoknak súlyozása a feldolgozási folyamat módosítása, azaz modulációja révén részben elkülönülő agyi folyamatok. (A nyers információ, egy alma látványa, amelyet modulál egy korábbi kukacos almáról szóló élményünk, ezért az éppen előttünk lévő almát nem esszük meg.) Hagyományos felfogás szerint míg az információfeldolgozás gyors folyamatokra épül, addig a benyomásainkra adott válaszok, érzelmeink által befolyásolt élményeink lassan jönnek létre (pár száz milliszekundumtól akár több napig is eltarthat). Most azonban egyértelmű bizonyítékokat találtak arra, hogy a modulátoros pályák egy része akár 10 miliszekundomon belül is képes beleszólni az információfeldolgozó folyamatokba.
Azért óriási az eredmények jelentősége, mert a most bebizonyosodott gyors kommunikációnak szerepe lehet az addikciótól a pszichés betegségeken keresztül az epilepsziáig számos kóros idegrendszeri folyamat kialakulásában. Az eredmények továbbá várhatóan hangulatbetegségek új gyógyszeres kezelésének kidolgozásában lehetnek a kutatók segítségére – mondta a szakember. Fontosságuknak bizonyítéka, hogy a Science magazinban is publikálták a magyar kutatók munkáját. A felfedezés valódi értékét pedig az határozza majd meg, hogy az új információk alapján a későbbiekben milyen további kutatási eredmények születnek – tette hozzá Varga Viktor.