Németországban már több muzulmán él (négymillió), mint Libanonban (hárommillió), írja a washingtoni székhelyű Pew Forum, Oroszországban (25 millió) pedig kétszer több, mint Jordániában és Líbiában (hat-hat millió) együttvéve. Ezek a megállapítások nem okoztak sok meglepetést, elvégre például a Nyugat-Európában élő bevándorlók helyzetével számos más elemzés is foglalkozott. Inkább az a figyelemre méltó, miként nő robbanásszerűen a lakosság azokban a részben vagy túlnyomóan mozlimok lakta országokban, amelyeket a szakértők a jövő fő válsággócainak tartanak.
Mind közül legérdekesebb Pakisztán, a leginstabilabb atomhatalom helyzete, ahol Indonézia (majdnem 203 millió fő) után a legtöbb, 174 millió muzulmán él. A problémákat persze nem a vallásban érdemes keresni, elvégre az országban tevékenykedő fanatikusok legföljebb a hit nevében, de semmiképpen sem annak tanításai szerint lépnek fel. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a szélsőségeknek kedvez a zűrzavar s a túlnépesedéssel nagyon is összefüggő elszegényedés. Az 1998. évi népszámlálást követően még úgy tartották, Pakisztánban „csak” 132 millió ember él, vagyis 42 millióval kevesebb, mint most, 2009-ben. A szegénységben tengődő lakosság mintegy hetven százaléka ráadásul írástudatlan, ami a mozlim világban is szokatlanul magas szám. (A térség más országai közül Afganisztánban hasonlóan rossz az arány, de például Iránban csupán mintegy 25, Tádzsikisztánban 2,3 százalék az analfabéta.)
A kutatás egyre súlyosbodó feszültséget jelez előre Etiópiában is, ahol a nyolcvanmilliósra becsült népességből körülbelül 28 millió mozlim. A lakosság mintegy hatvan százaléka még keresztény, de ők úgy érzik, hogy a szudáni és az (Etiópiából kivált) eritreai, szomáliai gyűrűben nagy nyomást gyakorol rájuk az iszlám világ. A gyenge gazdaságú, rendkívül szegény, de kimondottan erős hadsereggel rendelkező ország éppen a fanatikus mozlim erők jelentette fenyegetettségre hivatkozva tört be 2006 szeptemberében Szomáliába, s öt hónap alatt kiszorította a nem sokkal korábban erőszakkal hatalomra került Iszlám Bíróságok nevű szerveződést. Etiópia két éven át segítette az új kormányt, amely azonban nem tudta stabilizálni hatalmát, az országban továbbra is anarchikus állapotok uralkodnak. Az amerikai támogatást maga mögött tudó Etiópia 2009 januárjában kivonult Szomáliából, ám a konfliktust aligha tudta végérvényesen lezárni.
Kiderül a 232 ország adataival dolgozó Pew Forum kutatásából az is: a mozlimok számarányát tekintve India a harmadik legnépesebb ország, ott 160 milliót számlálnak Allah követői, de így is csak a lakosság 13,4 százalékát teszik ki. A negyedik Banglades (145 millió), az ötödik Egyiptom (78,5 millió). Mint írják, a muzulmánok 61,9 százaléka él Ázsiában és a Csendes-óceán térségében, 20,1 százalékuk a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, 15,3 százalékuk Afrika szubszaharai térségében, 2,4 százalékuk Európában, 0,3 százalékuk Amerikában (az angolszász megfogalmazás osztja így fel a földrészeket). Tíz-tizenhárom százalékuk tartozik a síita irányzathoz, a többiek szunniták.
A Pew Forum korábban is több érdekes vallási témájú kutatást végzett, például az újprotestáns mozgalmak amerikai térnyeréséről. Egy felmérésében kimutatta: az amerikaiaknak csak 59 százaléka hiszi, hogy van pokol, ám a mennyország 74 százalékuk szerint létezik.
Derűlátó hozzáállás.
origo.hu
Veszélyes időkben nem ripacsokra van szükség! – indul a NEM kampánya
