Hogyan lesz ebből kilábalás?

Nem látni a válságkezelés eredményeit: szeptemberben tovább emelkedett a munkanélküliek száma, így egy év alatt egyharmaddal több lett az álláskereső. A gazdaságkutató intézetek előrejelzései szerint a neheze még előttünk van, az elbocsátások száma ugyanis a következő fél évben tovább emelkedik. Ezzel párhuzamosan csökken a bérek értéke.

Szabó Anna
2009. 10. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közmunkaprogram és a munkahelymegtartó pályázatok ellenére tovább nőtt a munkanélküliek száma szeptemberben: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adatai szerint 114 ezer fővel kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban, az álláskeresők száma egy éve alatt egyharmadával nőtt. A legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon romlott a helyzet: ezekben a régiókban 67-69 százalékkal több munkanélkülit tart nyilván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), mint egy évvel ezelőtt. Jelenleg 566 ezer ember számít hivatalosan is álláskeresőnek, ez a gazdaságilag aktív korúnak számító népesség közel 13 százaléka, az észak-magyarországi és az észak-alföldi térségekben ez az arány azonban már eléri a húsz százalékot. Nőtt a pályakezdő állástalanok száma is, és közel 40 cég jelentett be csoportos létszám-leépítést – derül ki az ÁFSZ adataiból.
A válságkezelő programok alacsony hatékonyságát mutatja, hogy a munkahelyvesztések zöme már a Bajnai-időszakban következett be, és a nagyobb mérvű csökkenést csak a közmunkások számának átmeneti növelésével sikerült elkerülni. A keresetek az adóemelések következtében felpörgő infláció miatt 2,1 százalékkal kevesebbet érnek, mint tavaly, de ez nem fejezi ki a munkavállalók tényleges kereseti helyzetét, mivel a munkahelyek elvesztése következtében a családok tényleges jövedelme ennél sokkal nagyobb mértékben zuhant – a fizikai dolgozók esetében például a kifizetett reálbérek 9,4 százalékkal estek vissza. A nettó átlagfizetés jelenleg 122 ezer forint, a fizikai dolgozók körében pedig mindössze 90 ezer forint.
A legtöbb gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint távolról sem vagyunk túl a nehezén, mivel az előttünk álló fél évben tovább nő a munkanélküliek száma. A közmunkaprogramokra elkülönített keretek ráadásul a jövő év második felében előreláthatóan kifulladnak, ez legalább húszezer munkahely megszűnését eredményezheti. Az álláskeresők egyre emelkedő száma miatt a foglalkoztatást elősegítő Munkaerő-piaci Alap is az összeomlás határára jutott: idén 70 milliárd forintra rúg a hiánya, amelyet a költségvetésnek kell kipótolnia. Súlyos gondokkal kell szembenézni a megváltozott munkaképességűek támogatásának elvonása miatt. Jövőre 15 milliárd forintot kíván elvenni ettől a rétegtől a kormány, ami az amúgy is alacsony, tíz százalék alatti foglalkoztatottságukat tovább rontja, ráadásul az ösztönzők leépítésével jövőre több ezer megváltozott munkaképességű kerülhet az utcára. Rosszul áll a munkahelymegtartást célzó uniós pályázati pénzek lehívása is: az év elején meghirdetett programokra szinte alig fizettek ki pénzt a vállalkozóknak, és döcögnek a négynapos munkahetet ösztönző pályázatok .
– Az orvosok, tanárok, ápolók bérei csaknem nyolc százalékkal érnek ma kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ezek a számok nem jelentenek mást, mint hogy a válság már nemcsak a legszegényebbek életét nehezíti meg, hanem a középosztálybelieknek is egyre nehezebb a megélhetés – értékelte a munkaerő-piaci helyzetet tegnapi sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már csak 2 664 000 embernek van munkája Magyarországon, a fő gazdasági mutatók közül pedig nincs olyan, amelyik azt jelezné, hogy kifelé haladunk a válságból. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte: tavaly mintegy 11 500 cég ellen indítottak felszámolási eljárást, idén viszont már október elején 11 525 cégnél tartottunk, így ez a szám biztosan el fogja érni a 15 ezret az év végére. Hangsúlyozta: a világ lassan elkezd kilábalni a válságból, Magyarországon viszont egyre rosszabb a helyzet. – Nagyon rossz a Bajnai-kormány féléves mérlege, hiszen a kabinet nemcsak arra nem képes, hogy kivigye az embereket a válságból, hanem arra sem, hogy annak hatásait mérsékelje – mondta Navracsics Tibor. A fideszes politikus szerint cinizmus Bajnai részéről, hogy azt mondja, „a magyar emberek az elmúlt harminc évben már hozzászoktak a válságokhoz, így ezt is túl fogják élni”. – Ez nem elégséges válasz egy ország miniszterelnökétől – fűzte hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.