Kellene egy B terv is

Fel kell készülnie a kormánynak arra, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisíti a vagyonadótörvényt. Cservák Csaba szerint erre az eshetőségre pótköltségvetési tervezetet kellene alkotni. Ha ezt az átmeneti kabinet elmulasztja – azonkívül, hogy alkotmánysértést követ el –, az ország kormányozhatóságát tenné kockára.

Jakubász Tamás
2009. 10. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Boríthatja a jövő évi költségvetést, ha az AB megsemmisíti a vagyonadóról szóló törvényt. Erre hívta fel a figyelmet Cservák Csaba alkotmányjogász. Az ügyvéd a Magyar Nemzetnek kifejtette: a kabinet több tíz milliárd forintot remél a vagyonadóból, s ez az összeg nem intézhető el egy kézlegyintéssel. Ugyanakkor a jövőre bevezetendő teherfajtával kapcsolatban súlyos aggályok fogalmazódtak meg; például a jogbiztonság és a tulajdon sérelme, ami miatt igencsak kétséges, hogy a vagyonadó kiállja-e az alkotmányosság próbáját. – Éppen ezért a pénzügyi kormányzatnak B verziót, egyfajta pótköltségvetési tervet kellene készíteni arra az esetre, ha a vagyonadó elvérzik – vélekedett Cservák. A Független Jogász Fórum elnöke szerint a vészforgatókönyv megalkotásának elmulasztásával a jelenlegi kabinet hazánk pénzügyi egyensúlyát, végső soron az ország kormányozhatóságát teszi kockára. Ráadásul – érvelt az alkotmányjogász – a mostani döntéshozókat nemcsak a gyakorlati szempontok, az elővigyázatosság sarkallná a pótköltségvetési tervezet elkészítésére, hanem a jog is. – Konkrét szabály ugyan nem rendelkezik az effajta esetekről, ám az alkotmány és egyes nemzetközi kötelezettségeink megkövetelik, hogy a mindenkori kormány a lehető legnagyobb mértékben törekedjen az ország fizetőképességének stabilitására, ami egyben a jogbiztonságot is szolgálja. Azaz, hogy tevékenysége kiszámítható legyen, s minden helyzetre felkészüljön. Akár arra is, ha egy adójogszabály megsemmisítése miatt csökkennek az állam bevételei – fogalmazott Cservák.
A Pénzügyminisztérium még augusztusban közölte: álláspontja szerint a vagyonadótörvény összhangban van az alkotmánnyal, s megfelel az alaptörvény támasztotta követelményeknek. A szakma ugyanakkor nem osztotta a tárca véleményét; eddig összesen kilenc magánszemély és szervezet, köztük Szabó Máté ombudsman támadta meg a vagyonadót az AB előtt. Az Alkotmánybíróság sajtófőnöke, Sereg András lapunkkal közölte: az új közteher alkotmányosságát firtató beadványokat még ebben az évben elkezdi tárgyalni a testület, ám valószínűsíthető, hogy a vagyonadóról szóló döntés csak a jövő esztendő elején születik meg. Nem úgy, mint a személyi jövedelemadó 2010-ben alkalmazandó új számítási módjáról készülő határozat. A szuperbruttósítás néven elhíresült megoldást ugyanis tegnap vitatták meg először a bírák, és a tervek szerint még idén kimondják: alkotmányos-e vagy sem az Oszkó Péter által kitalált módszer. Az átmeneti kormány pénzügyminisztere egyébként sok munkát ad az AB-nek. A jövő évi adóváltoztatások közül a vagyonadón és a szuperbruttósításon kívül a bírák előtt vannak a helyi iparűzési adót az APEH-hoz telepítő passzusok, a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatását előíró szabályok, valamint azok a paragrafusok, amelyek rögzítik: a jövőben az adóhivatalnak kell meghatároznia az egyes szakmák piaci értékét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.