Pálinger múlt csütörtökön, a csehek elleni kecskeméti Európa-bajnoki selejtezőn szokása szerint kivédte az ellenfél szemét – a 24-20-as győzelem kulcsfigurája volt –, kiosztott több tucatnyi autogramot, és amikor a jogos gratuláció után szóba hoztam neki a kínai vb-t, árulkodó módon kérdezett vissza: „Te jössz? Illetve mész?”
Aztán még ő is ment, a vasárnapi, azerbajdzsáni kvalifikációs meccsre, majd hétfőn egyeztetett Mátéfi Eszter szövetségi kapitánynyal, és arra jutottak, kihagyja a világbajnokságot. Szomorú, de esetében elfogadható. Hiszen az 1997-es németországi vb-n debütált, egy évre rá, húszesztendősen, a hollandiai Eb-n Farkas Andrea sérülése miatt már a nyakába szakadt a komplett bronzmeccs, de bravúrosan megoldotta, szerepelt három olimpián, Sydneyből éppúgy ezüstéremmel tért haza, mint a 2003-as horvátországi vb-ről, 2000-ben, Bukarestben pedig Eb-aranyat nyert. Tizenkét éve soha sehonnan nem hiányzott, kár, hogy éppen most fog, amikor – Görbicz Anita és Szamoránsky Piroska sérülése miatt is – egyébként is akad baj, elég. Hogy Pálinger miért adott nemleges választ, arra előzetesen is többször célzott: nem szívesen vállalja már a hosszú felkészüléseket és versenyeket. Tegnap ezért azt kérdeztük tőle, min múlott az igen? Ha mondjuk csak a reptéren kellett volna csatlakoznia a kerethez, az megingatja az elhatározásában? „Nem, ilyesmi szóba sem került – szögezte le Pálinger Katalin, majd azzal folytatta: – A társaimmal szemben sem érezném korrektnek, Mátéfi Eszter sem menne ebbe bele. Hogy még egy pletykát eloszlassak, a pénznek sincs semmi jelentősége az ügyben, Bakuba sem azért utaztam el és védtem az azeriek ellen, mert nagyon jól megfizették. Egyszerűen úgy érzem, ennyi könnyebbségre most szükségem van, a klubomban is sok munka vár rám, egy barátom ráadásul poénból még megjegyezte, az sem törvényszerű, hogy nekem mindig Eb-n vagy vb-n kell ünnepelnem a születésnapomat.”
A visszavonulás azonban még nem végleges, tette hozzá Pálinger, hiszen, bár a 2012-es olimpiát már biztosan kihagyja, január elsejétől szívesen visszatér, ha hívják. Ebben nem lesz hiba, Mátéfi Eszter tegnap legalábbis kijelentette: „Pozitívumként értékelem, hogy Kati nemcsak a jövő tavaszi Eb-selejtezőkön vállalja a játékot, hanem, ha kijutunk, a decemberi
Eb-n is. Ennek számomra az az üzenete, hogy szeretne ő még tenni a magyar válogatottért.”
Csak éppen nem Kínában. A kapitánynál ezért arról érdeklődtünk, hogyan oldja meg a helyettesítését: addig megkísérel felépíteni egy fix első kapust, vagy megosztja a feladatokat? „Eddig sem az volt a jellemző, hogy Pálinger a minden, és a többiek nem érdekelnek – válaszolta Mátéfi. – Nekem a csapat a fontos, illetve az, hogy aki tíz percet tölthet a pályán, az abban a tíz percben adjon ki mindent magából. A gondom inkább az, hogy Herr Orsi, Pastrovics Melinda és Triffa Ági személyében hasonló alkatú, termetű és stílusú kapusok állnak a rendelkezésemre, ami nem igazán szerencsés. De ezt is megoldjuk valahogy; a ziccerkapusnak éppen úgy meglesz a feladata, mint annak, aki inkább hatos fal mögött véd jól.”
Mátéfit nem edzőként, hanem mint egykori klasszis átlövőt kérdeztük: az ellenfeleknek mekkora különbséget jelenthet, hogy nem a rettegett Pálinger őrzi a magyar hálót, hanem valaki más, akitől eddig nem volt különösebb okuk félni? „Pszichésen mindig óriási pluszt adott számunkra, hogy az ellenfél nagyon tartott Katitól – így Mátéfi. – Nemcsak az átlövők, hanem a szélsők is, akikkel az is sokszor előfordult, hogy már be se mentek ziccerben sem, inkább visszapasszolták a labdát. Mostantól ez is megváltozik. Mi pedig annyit tehetünk, hogy védekezésünkkel többet segítünk a kapusainknak, az átlövéseket sávokba tereljük, a szélsőket kiszorítjuk. Tudatosítjuk az ellenfélben, hogy ha nem is Pálinger védi, attól ez még a magyar válogatott kapuja.”
Nagy László sérült. Ujjsérülést, ínszalag-szakadást szenvedett Nagy László, a Barcelona kézilabdázója, így nem vesz részt a jövő heti magyarországi Pannon Kupán. Ez azért is érdekes, mert a klasszis jobbátlövő hónapok óta komoly dilemma előtt áll: ha elfogadja a spanyolok ajánlatát, és az ő válogatottjukban szerepel a 2012-es londoni olimpián, akkor a hároméves kötelező kivárási idő miatt magyar színekben már nem játszhat többet. Nagy még nem döntött, és sérülése – ami nem ürügy, hiszen a Barca Kolding elleni, szombati BL-mecscsét is kihagyta – most lehetőséget ad arra, hogy tovább tépelődjön. Bár túl sokáig már nem teheti, hiszen januárban, Ausztriában Európa-bajnokságot rendeznek. Vele vagy nélküle.

Menczer Tamás: Elszólták magukat, blöff az egész Tisza