Közeledés Varsó felé?

Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb magyar külpolitikai feladata a lengyel–magyar kapcsolatok rendezése, javítása kell, hogy legyen, hiszen a Varsóval való szoros viszony a sikeres jövőbeni közép-európai együttműködés alapja is lehet – mondta tegnap Martonyi János volt külügyminiszter egy budapesti konferencián.

Ugyancsak fontos kérdés lesz az elkövetkezendő években a NATO ötödik, a tagállamok védelmére és a közös fellépésre vonatkozó cikkelyének újraértelmezése, a tényleges alkalmazhatási lehetősége – véli a Fidesz egykori diplomáciavezetője.
Martonyi János a Műhelyviták a magyar külpolitikáról című, a Magyar Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen egyetértett az ott megjelent két volt – Jeszenszky Géza és Kovács László –, illetve Balázs Péter jelenlegi külügyminiszterrel abban a kérdésben, hogy az 1989 utáni időszaki két legnagyobb magyar külpolitikai sikere a NATO-, valamint az uniós csatlakozás volt.
A külügyi vezetők a szomszédságpolitikával kapcsolatban szintén fontos lépésnek nevezték a környező, magyar kisebbségekkel rendelkező szomszédjainkkal kötött alapszerződéseket. Martonyi János mindezek ellenére azt is megjegyezte, súlyos törés volt a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás, amelynek csorbáját, ha lehet, kiküszöbölik a jövőben. Az euroatlanti integrációval kapcsolatban Jeszenszky Géza megjegyezte, a magyar társadalom nagy része ma még kevésbé értékeli az EU-t és a NATO-t, mint a csatlakozás idején. Az Antall-kormány külügyminisztere szerint Magyarország megítélése ráadásul ma sokkal rosszabb, mint az 1990-es évek elején.
Szerinte Budapest – lehetőségeihez mérten – nincs jelen kellő súllyal a Balkán jövőjéről szóló konferenciákon, ahol a tényleges döntések születnek. „Az érdekérvényesítés kapcsán pedig meg kell jegyezni, hiányoznak a nagy külügyi műhelyek, ahol ezzel kapcsolatos tevékenység folyna” – mondta az egykori diplomáciavezető. „Alaptalanok azok a rágalmak, amelyek még a nyugati konzervatív médiumokban is gyakran megjelennek, hogy a magyarok többsége rasszista, antiszemita. Nem szabad tagadni, hogy vannak ilyen személyek, de ez nem számottevő” – közölte a panelbeszélgetésen Jeszenszky Géza. A térség jövőjével kapcsolatban pedig egy lehetséges kibővített visegrádi együttműködést támogatna.
Balázs Péter úgy vélekedett, Magyarország 1989-ben jó pozícióból indult, megelőzte a régiót, de szerinte ez az ezredfordulóra lelassult. A V4-gyel kapcsolatos kritikákra reagálva megjegyezte, a múlt heti budapesti csúcs keretében egyedülálló kezdeményezés indult, kiegészülve a magyar uniós elnöki trióval, a V4-ek országaival és a nyugat-balkáni államokkal, amely kezdeményező szerepet adhat hazánknak a térségben.