Úgy kezdték a mérkőzést a magyar játékosok, mintha nem melegítettek volna be, ami Afrikában már-már képtelenség. Mintha csak a nagyokat láttuk volna, a ghánaiak már a 10. percben megszerezték a vezetést. Méghozzá óriási magyar hibából. Korcsmár üggyel-bajjal már megállította az ellenfél támadását, Présinger elé került a labda, ő haza akarta gurítani Gulácsinak, ám röviden passzolt, Ayew (a legismertebb ghánai labdarúgó, Abedi Pelé fia) lecsapott rá, elhúzta Gulácsi mellett, kapura rúgta, valószínűleg gólba tartott a lövés, de Adiyiah a biztonság kedvéért még belepöckölt, így neki könyvelték el a találatot, immár a hetediket a világbajnokságon (0-1). A 31. percben aztán már a nyolcadikat. Az életveszélyes ghánai csatár Inkoom jobb oldali beadásából bólintott Zámbót megelőzve a hálóba (0-2). Ettől teljesen padlóra került a magyar csapat, örülhettünk, hogy az első félidőt megúszta kétgólos hátránnyal.
Annál meglepőbb volt a feltámadás a második félidőben. Egervári Sándor szövetségi edző a szünetben kockázatos kettős cserére szánta el magát. Balajtit és Vargát küldte a pályára, tehát két csatárt, Présinger és az első félidőben nagyon mérsékelt teljesítményt nyújtott és nem teljesen egészséges Németh helyére. Nyilván ez is fontos változás volt, de talán még többet számított, hogy a magyar csapat elhitte, van esélye egyenlíteni. Ennek megfelelően nyílt sisakos támadójátékra tért át. Gosztonyi már a 48. percben szépíthetett volna. A jobb oldalon lépett ki, úgy tíz méterre járhatott a kaputól, kínálta magát a hosszú alsó, a fáradhatatlan magyar középpályás meg is próbálta kilőni, de körülbelül harminc centivel a kapufa mellé helyezett. Az 52. percben az MTK játékosa előkészített, beadása után Balajti a kapufát találta telibe. Ghána csak negyedóra múltán tudott kiszabadulni a magyar nyomásból. Ezután itt is, ott is akadtak helyzetek, mígnem az egy perccel hamarabb negyedik csatárként beállt Futács a 73. percben végre gólt szerzett: Simon András beadásából gurított a bal alsóba (1-2). S a lendület nem tört meg, Gosztonyi a 76. percben már egyenlíthetett volna. Simon cselezgetett a bal oldalon a tizenhatoson belül, úgy tűnt, a középen érkezett Futácsot ziccerbe hozhatta volna, sajnos késlekedett, de még így is jól tálalt a középen érkezett Gosztonyi elé. Ő sajnos ezúttal is hadilábon állt a lövéssel, jobb külsővel kevéssel fölé durrantott. Két perc múlva Szabó még ennél is nagyobb helyzetbe került. Gosztonyi beívelésébe egészen közelről fejelhetett bele, ám mellé csúsztatott.
A kitámadás megbosszulta magát, szép kontra befejezéseként Quansah a felső lécet érintve bombagólt ragasztott Gulácsi kapujába (1-3). Ám ezzel még nem volt vége. A 84. percben Balajti üggyel-bajjal lövéshez jutott a tizenhatoson belül, s a labda becsorgott a hálóba
(2-3). A hajrában még Vargának volt esélye az egyenlítésre, 17 méterről kevéssel a kapu mellé célzott. Zárásként Agyemang-Badu több mint 30 méterről telibe találta a felső lécet, maradt a 3-2-es vereség.
Nagy kár az elrontott első félidőért, ám ha a magyar válogatott meg tudja ismételni a második játékrészben mutatott teljesítményét, akkor van sansza a bronzmeccsen. Ha már lemaradt a brazilok elleni fináléról, Costa Ricát jó lenne megverni.

Orbán Viktor a Pride-ról: Mindez nem büszkeség, hanem szégyen