Nagyobb önerőre lesz szükség

Az idén biztosan nem lesz semmi a jegybank által javasolt törvényből, amelynek célja a devizahitelezés visszaszorítása – közölte Oszkó Péter pénzügyminiszter. Ugyanakkor hamarosan döntés születhet arról, hogy a bankok a fedezetként ajánlott ingatlan értékének hány százalékát finanszírozhatják. Úgy tűnik, ezentúl nagyobb önerőre lesz szükségünk.

Idén már biztosan nem születik meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által javasolt, a devizahitelezés visszaszorítását célzó törvény – közölte a napokban Oszkó Péter. A pénzügyminiszter szerint a tervezet teljesen megölné a hazai hitelezést. Oszkó elsősorban a törvény azon részét tartja problémásnak, amely a jövedelem nagyságától tenné függővé a vállalható törlesztőrészletet. A jegybank által javasolt fedezetarányt viszont azonnal életbe léptetné a pénzügyminiszter. – A javaslatról most folyik az egyeztetés, s a kormány dolga, hogy megalkossa a szabályozást, amit ő maga javasol – mondta Oszkó Péter. Az azonban még kérdéses, hogy mikor léphet életbe az új törvény.
Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a bankok eddig sem szabályok nélkül működtek, már egy évtizede van olyan etikai kódexük, amely szabályozta az ügyfelekhez való viszonyukat, ám azt nem tartották be. A kódex negyedik fejezetének harmadik pontja például így hangzik: „a pénzügyi közvetítők finanszírozási döntéseikkel befolyásolják a társadalmi és környezeti fejlődést, ezért tevékenységük során figyelemmel vannak döntéseik közvetlen és közvetett társadalmi és környezeti hatásaira”.
Azt, hogy mennyire sikerült megfelelniük a fenti vállalásnak, jól szemlélteti, hogy a jegybank szerint a hitelezés szigorítására azért lenne szükség, mert már az ország stabilitását fenyegeti a hatalmas devizaadósság. Az MNB elsősorban azt szeretné elérni, hogy a magyar lakosság forinthiteleket vegyen fel a devizakölcsönök helyett. Ebből következik, hogy a jegybank a devizahitelek esetében sokkal szigorúbban járna el, mint a forintkölcsönöknél, vagyis nagyobb önerőt kellene letennie annak, aki külföldi fizetőeszközben adósodik el. Ráadásul a devizahitelesek a fizetésükhöz képest kevesebb törlesztőrészletet vállalhatnának, mint a forintkölcsönt felvevő ügyfelek.
A külföldi fizetőeszközökben jegyzett kölcsönök visszaszorításának sikerét ugyanakkor kérdésessé teszi, hogy a jegybanki alapkamat jelenleg olyan magas, hogy a devizahitelek még mindig olcsóbbak, mint a forinthitelek. A Magyar Hitelszövetség számításai szerint még legalább 2-2,5 százalékos alapkamat-csökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a forinthitelek felvehessék a versenyt a devizakölcsönökkel. A szövetség arra is figyelmeztetett, hogy a régi ügyfelek az új szabályok életbelépése után nehéz helyzetbe kerülhetnek, mert nem tudják kiváltani a hitelüket, ezért a helyes megoldás az lenne, ha nem a törvény döntene arról, hogy ki válthatja ki a hitelét, hanem ez a bankok belátására lenne bízva.