A Saar-vidék lehet az első német tartomány fekete–sárga–zöld, azaz kereszténydemokrata–liberális–Zöldek kormánnyal, ugyanis a környezetvédő párt elutasította a szociáldemokratákkal és a szocialistákkal kötendő szövetség lehetőségét. Százötven pártdelegált közül száztizenhét támogatta az elnökség javaslatát a színkombináció miatt helyileg csak jamaicainak nevezett koalíció létrehozására. Döntésük elsősorban arra a megállapításra támaszkodott, hogy a Baloldal megbízhatatlan. Hubert-Ulrich, a Zöldek tartományi elnöke kereken kijelentette: „Nincs bizalmam a szocialisták vezetője, Oskar Lafontanie iránt.”
A német politika meglepetésembere – az SPD egykori elnöke – előzőleg meghökkentő húzással lépett a nyilvánosság elé: lemondott társelnöki pozíciójáról a berlini Bundestag szocialista parlamenti frakciója élén, és áttette működési körét a tartományi parlamentbe, mint a Baloldal vezetője. Elhatározásával kiváltotta mind a főváros, mind a legkisebb tartomány politikusainak kérdését: vajon miben sántikál ismét a taktikai mesterkedés specialistájának tartott Lafontaine, akit mozgalmas karrierje során rendre a „flexibilitás” jellemzett?
Tény: szövetségi szinten eddig elriasztotta a szociáldemokratákat attól, hogy a volt és hűtlen pártelnökük befolyásolta Baloldallal együttműködjenek, visszalépésével ugyanakkor elhárult az akadály a baloldali blokk létrejötte elől. A Saar-vidéki parlamentben viszont a vezetésével a nulla pontról 21,3 százalékos választási eredményt elért szocialisták frontembereként, befolyásos szerepre számíthatott a remélt piros–vörös–zöld (szociáldemokrata–szocialista–Zöldek) szövetség révén.
E számítás most azonban elbukott a „saarbrückeni Napóleon” meglepő húzásán, amelyet a helyi Zöldek ellenük irányuló kihívásnak tekintettek.

Miniszterelnöki biztos a PDSZ-ről: már holnap megnyitnák az óvodák és iskolák kapuit a drag queen-eknek