Tetézik a BKV botrányait

Elmaradhat a BKV szeptember 30-ra ígért átvilágítása, a végkielégítésekre és a tanácsadói szerződésekre kifizetett milliárdok felelőseinek megnevezése – értesült lapunk. A főváros MSZP–SZDSZ-es vezetői a közlekedési cég felügyelőbizottságát nem hívják öszsze, a parlamentben pedig mind azt állítják: nem tudtak semmit.

Nem hívom össze a BKV Zrt. felügyelőbizottságát (fb), mert nincs semmiféle vizsgálati anyag – jelentette ki lapunknak Székely Gábor, a testület SZDSZ-es elnöke. Mint mondta, arra számított, hogy hétfőn leváltja a Fővárosi Közgyűlés, így a szeptember 30-ra a közlekedési társaság belső ellenőrzése által a végkielégítések és a tanácsadói szerződések ügyében ígért vizsgálati anyagról már az új fb dönthet. – Ha kapunk bármilyen dokumentumot, akkor „elszöszmötölhetünk” azon, hogy összeülünk-e vagy sem – fűzte hozzá.
Vitézy Dávid, az fb Fidesz által delegált tagja szerint a szabad demokrata elnök szabotázsa törvénysértő. Leszögezte: a BKV jelenleg felügyelet nélkül működik, Székely Gábor még azt is megtiltotta az apparátusnak, hogy a tagok megkapják a korábbi határozatok alapján készülő iratokat.
Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester és a papíron még egyfős többséggel rendelkező balliberális koalíció illetékesei egészen tegnapig azzal hitegették a közvéleményt, hogy szeptember 30-án minden kiderül a BKV-nál kipattant botrányokról, azok felelőseiről. Mint azt lapunk az elsők között nyilvánosságra hozta, a csőd szélén álló, csaknem 90 milliárdos adósságállománnyal és 20 milliárd forintot meghaladó üzemi veszteséggel küszködő BKV-nál végkielégítésekre, tanácsadói szerződésekre, valamint tanulmányokra csak az utóbbi években 7 milliárd forintnyi közpénznél is többet fizettek ki. Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester eredetileg szeptember 15-re, majd 21-re hívta volna össze a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését az ügyben; a holnapra meghirdetett tanácskozás szintén elmarad.
Horváth Csaba, a BKV városvezetői felügyeletét jelenleg ellátó főpolgármester-helyettes szerint nincs semmi gond, legfeljebb majd a fővárosi pénzügyi bizottság tárgyalja a jelentést. Kijelentette, több médium is félreértelmezte a szavait: „az, hogy három hónap alatt rendet teszek a társaságnál, nem jelenti azt, hogy ennyi idő alatt 7-8 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni, és nem jelent tömeges elbocsátásokat sem. Ötmilliárd forint idén kell, hogy ne menjen csődbe a BKV, további 25 milliárd forintos államilag garantált hitel pedig a hosszú távú reorganizációra.”
Domokos László, az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága ellenőrző albizottságának fideszes elnöke szerint az államháztartási törvény alapján különösen aggályos mindez, és felvethető, hogy az eddig kapott pénzeket is vissza kellene fizetniük az államkasszába. Az albizottság tegnapi ülésén hiába hallgatták meg a végkielégítésekről Tóthfalusi Györgyöt, a BKV igazgatótanácsának (it) SZDSZ-es elnökét, ő a koalíciós vezetőkhöz hasonlóan azt állította: nem tudott semmiről.
Állítását cáfolja az a lapunkban is közzétett vizsgálati dokumentum, amely szerint legközelebbi munkatársa, Futó Sándor koordinációs főtanácsadóként közel 38 millió forintos prémiumot tett zsebre az elmúlt években, a nyáron pedig 36 millió forintos végkielégítéssel távozott.
A parlamenti testület hiába hallgatta meg Detrekői Lászlót, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárát, csak annyit tudtak meg a képviselők, hogy a tárca a mai napig nem tartja szükségesnek az állami pénzek ellenőrzését. Mivel a Demszky Gábor nevében nyilatkozó Horváth Csaba sem tudott érdemi választ adni a kérdésekre, két hét múlva a terület korábbi felelősét, a szocialista Hagyó Miklóst, illetve párttársát, a gazdasági bizottság elnökét, Somlyódi Csabát és újra a főpolgármestert idézik be.