Világuralomra tör a Monsanto?

A génmódosított vetőmagok elterjesztésével a Monsanto rá akarja tenni a kezét a világ élelmiszer-ellátására – állítja Marie-Monique Robin oknyomozó újságíró és filmrendező Monsanto szerint a világ – A multik csak a javadat akarják című könyvében. A műből készült dokumentumfilm magyarországi, a Francia Intézetben megtartott bemutatója alkalmából a francia szerzővel beszélgettünk, aki többek közt arra is felhívta a figyelmet, milyen hatalmas a lobbiereje a génmódosítás vezető vállalatává duzzadt cégnek.

Hazugság, hogy a Monsanto a génmódosított termékekkel segíteni akarja a gazdákat, miközben, ezzel párhuzamosan csökkenti a mezőgazdasági károkat – állítja Marie-Monique Robin, aki azért járja a világot, hogy összevesse a gyakorlatban tapasztaltakat az óriásvállalat állításaival. A vegyipari cégből időközben mezőgazdasági multivá átalakult Monsanto mintegy kilencven százalékban birtokolja a világszerte előállított génmódosított termékeket (GM), s leányvállalatain keresztül negyvenhat országban van jelen. Az Erópai Unió korábban engedélyezte a GM-növények termesztését, hazánk azonban 2005-ben egyértelműen elzárkózott ettől (legutóbb márciusban utasították el a környezetvédelmi miniszterek tanácsülésén a Monsanto által előállított MON810 génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó magyar tilalom feloldását). Ennek ellenére a cég hazai képviselettel is rendelkezik. Ezek szerint nem adták fel a reményt, hogy betörjenek a magyar piacra? – tettük fel a kérdést a francia rendezőnőnek. – Hogy mik a társaság hosszú távú célja, nem lehet tudni – mondta az újságírónő –, de tény, hogy a Monsanto nagyon erős lobbival rendelkezik, amely más országokban már megmutatkozott. A hatóságok befolyásolása, a vizsgálati eredmények meghamisítása vagy elhallgatása, a beépülés, a tudósok „megvásárlása” és a média manipulálása mind részét képezi az eszköztáruknak, és hatékonyan alkalmazzák az úgynevezett „forgóajtó- taktikát” is. Ennek lényege a cég bizalmasainak a magánszektor és kormányhivatalok közti ingázása, hogy megteremtsék a piaci terjeszkedéshez alkalmas jogi kereteket. Michael Taylor például néhány évig az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságának (FDA) második embere volt, majd hirtelen a Monsanto elnökhelyettese lett – emlékeztetett az írónő. Marie-Monique ma optimistábbnak tűnt, mint 2008-ban, amikor az akkoriban megjelent könyvének bevezetésében azt írta: a Monsanto közel áll ahhoz, hogy rátegye a kezét a világ élelmiszer-ellátására. Mint kifejtette, ennek az az egyik oka, hogy a céget nagy csapások érték a közelmúltban. Óriási presztízsveszteséget okozott például, amikor az év elején Dél-Afrikában mintegy 82 ezer hektárnyi területen elvetett kukoricájuk úgy kelt ki, hogy a csöveken nem voltak szemek. A multi ugyan ártatlannak vallotta magát, a helyi szervezetek mégis azt követelték a kormánytól, hogy haladéktalanul tiltsanak ki az ország területéről minden GM-termékeket. Az óriásvállalat számára szintén gondot jelentenek az úgynevezett „szuper gyomok”, azaz az olyan növények, amelyek ellenállnak a cég által gyártott Roundup irtószernek. Ezzel a tulajdonsággal korábban csak a GM-haszonnövények rendelkeztek. Ha megbukik a Roundup, az a GM-növények végét is jelentheti – állítja az író.
Marie-Monique Robin filmjét idáig 22 országban mutatták be, könyve pedig 16 nyelven olvasható. Megkérdeztük, félt-e valaha attól, hogy tényfeltárói tevékenysége veszélybe sodorhatja. Mint kifejtette, jó ügyvédje van, és óvatos, a nemzetközi médianyilvánosság pedig remélhetőleg megvédi. Hozzátette, számtalanszor próbált már beszélni a Monsanto vezetőségével. Ettől azonban a cég rendszerint elzárkózott, s ez a Francia Intézetben tartott filmvetítés alkalmából sem volt másként, holott a szervezők meghívták az amerikai cég helyi képviselőit.