Egerszeget elhagyva jókora dombvidéket jár körbe a Zala folyó, mielőtt délnek fordul a Kis-Balaton felé. Párhuzamos patakvölgyek szabdalják a tájat, lejtőiken erdővel, szőlőskertekkel, rejtőzködő apró falvakkal. 2001 júliusában szerepelt sorozatunkban Kallosd román kori körtemploma, a most sorra kerülő Bezeréd alig három kilométerre fekszik tőle. Közút nincs köztük, talán ezért is váratott magára nyolc évet, amíg kerülővel a 76-os főúton, Nagykapornak felől eljutottunk ide is.
Bezerédet egy 1236-ban kelt irat említi elsőként, a helységnév szláv – Bezdred – gyökerű magyar szó, amely az innen származó család nevéről vált országos hírűvé. A XIII. században a zalai vár és pornói bencés apátság osztozott a település birtokán. 1327-ben, amikor újra felbukkan oklevélben a falu neve, a két ízben is említett Bezerédi Péter királyi ember a földesura. 1333-ban már egyházas hely volt Bezeréd, a dézsmajegyzékben Miklós nevű papja 16 dénár pápai tizeddel szerepelt. XIV. századi zalai okiratokban sűrűn találkozni Bezerédiekkel: 1343-ban László fiai megosztoznak Sári Bede fiaival Szompács falu birtokában, tíz évvel később a Rumyak, majd a Varsányiak ellen indított perekben szerepelnek, 1359-ben Bezerédi László fiai visszaadják unokafivéreiknek a nagyatyjuk Monófölde nevű birtokát stb. Ez utóbbi esztendő azért nevezetes, mert ekkor említik első ízben plébániájuk védőszentjét, Alexandriai Szent Katalint.
Bezeréd román kori temploma ma is áll a falu főutcája mentén lévő dombtetőn. Bár az elmúlt évszázadok sokat változtattak a küllemén, kelet felé néző, félköríves, kupolás szentélye, diadalíve és hajójának a karzatig tartó szakasza XIII. századi. Régész kutatója, Valter Ilona munkájából – Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon – az építőanyagát is tudhatjuk, továbbá azt, hogy a hajó nyugati része és a torony 1814 és 1828 között épült. A plébánia névünnepe november 25., a templom előtt álló, fából faragott Szent Katalin kezében ott látható atribútuma, a kerék.
A Bezerédi nemzetség leszármazottai egészen az 1945. évi földosztásig a falu földesurai – és kegyurai – maradtak. A község 1771-ben önállósult, öreg iskolája falán tábla tanúsítja, hogy az épületet Bezerédj Elek ajándékozta Bezerédnek. Kerek két évszázadra rá szűnt meg benne a felső tagozat, 1976-ban végleg bezárt az iskola. A régmúlt történeti adatain túl mindig fontos tudnivaló, mának szóló tanulság településeink népességének, életképességének alakulása. Íme, Bezeréd adatai: 1770-ben 484, 1869-ben 580, 1910-ben 860, 1930-ban 1011 lakója volt a községnek; a lélekszám 1970-ben 629, 1990-ben 276, 2004-ben 213, 2008-ban 158 volt. 2005-ben egyetlen fiatal vállalkozó, Kecskés Zsolt művelte a földjeit Bezeréd határában – olvasható a település kitűnő internetes krónikájában. Szentelt víz csupán e végzetes bajra, mégis szép dolog, hogy a falu határában lévő, 1776-ban épült Szent Vendel-kápolnát 2007-ben helyi összefogással helyreállították és újraszentelték. 2009-ben az illetékesek hivatalos műemlékké nyilvánították, és Podmaniczky-díjjal ismerték el a bezerédiek munkáját.
origo.hu
A megrázó felvétel után eltűnt a barátnőjét kegyetlenül megkínzó lány
