Bőröndben csempészett hírnév

Ismét megbabonázta a világ egy szegletét hazánk (gasztro)kultúrája: októberben a Pick téliszalámi, a gyulai és csabai kolbász, a pápai sonka, hazánk borai, a magyar néptánc és népzene sikerétől volt hangos Tajvan. A döcögős hazai bürokrácia miatt azonban egyelőre csak útitáskában eldugva kelhettek hódító útjukra hungaricumaink – a jelek szerint a honi illetékesek egyelőre nem tartják fontosnak a 23 milliós szigetországi piacot.

Bízom benne, hogy a majdani kormány jobban odafigyel majd erre a lehetséges piacra, hiszen Tajvan 260 milliárd dollár tartalékkal rendelkezik, vagyis tudnák mire költeni a pénzüket – mondta Ékes József ellenzéki országgyűlési képviselő annak kapcsán, hogy a közelmúltban magyar napokat tartottak Tajvanon. Lényegében magánszervezésben, mecénások támogatásával utazott ki az a kis csoport, amely egyebek mellett a magyar szalámikkal, kolbászokkal, hazánk boraival, valamint a túrós batyuval, a kakaós csigával ismertette meg a távoli, 23 milliós szigetország fővárosának lakóit.
A fideszes honatya szerint 2006-ig hazánk a távol-keleti állam egyik jelentős kereskedelmi partnerének számított, ám a madárinfluenza és a H1N1-vírus feltűnését követően Tajvan a WHO (Egészségügyi Világszervezet) rendeletének megfelelően újravizsgáltatná a beszállítókat, ám mint Ékes József leszögezte, az agrártárca bürokráciája miatt a cégek azóta sem tudják újra megvetni lábukat Ázsiában. Így fordulhatott elő, hogy Debreczeni Balázs, a tatai Platán étterem mesterszakácsa több bőröndben elosztva tudta kicsempészni az ízes magyar kóstolót.
Pedig a magyar gasztronómia és kultúra abszolút sikert aratott: az egyik legnagyobb helyi televízió háromszor is élő adásban közvetített az eseménysorozatról, továbbá az eredetileg tervezetthez képest három héttel tovább marasztalták hazánk képviselőit Tajvanon.
Debreczeni Balázs ételremekeivel elvarázsolta a kínai ínyenceket, mint fogalmazott, a gyomrukon keresztül ismertette meg a tajvaniakat a magyaros ízvilággal, amelyet „nagyon mélyen fogadott be” az értő közönség. A mesterszakács harmincféle hungaricumnak számító magyar ételkülönlegességgel, a többi között gyulai, békéscsabai, pápai kolbász- és szalámi-hidegtálakkal varázsolta el a vendégsereget. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a magyar borokat, ami azért is elismerésre méltó, mert az ázsiai ország lakói még csak most ismerkednek a minőségi borkultúrával.
A szigetországban azonban nemcsak az ehető, iható hungaricumok voltak népszerűek: a Duna Néptáncegyüttes előadásai alatt még a tajpeji Viktoria Grand Hotel előtt is táncoltak az érdeklődők. Kovács Norbert örökös aranysarkantyús néptáncos elmondta: a táncosok a nagy sikerre való tekintettel a tervezett tizenkettő helyett negyven fellépést adtak az ötcsillagos szálloda nagytermében, ami tükrözte: valóban kíváncsiak voltak a magyar viseletre, táncra, énekre, szinte itták magukba a magyar népzenét.
Nem csoda, ha a tajvaniak már a jövő évi magyar napokat tervezik: köztársasági elnökük bejelentette, hogy 2010-ben egy hónapon át ismerkedhet az ország a magyar kultúrával és hungaricumokkal. Hogy bejelentésének nyomatékot adjon, közölte: a tajvani külügy már betervezte a magyar küldöttség ott-tartózkodásának költségeit.
Ékes József elmondta: a tajvaniak – akik a magyar alapkutatási eredményeket elismerik – szeretnének szorosabban is együttműködni Magyarországgal, amely hazánk számára azért ígérhet sokat, mert az ország régóta élen jár a nano- és géntechnológia, valamint az orvostudomány területén.