Az alkohol- és az egyéb kábítószer-fogyasztással foglalkozó európai iskolai projekt (ESPAD) a 15-16 éves európai diákok körében összegyűjtött (1995 és 2007 között) információkat vetette össze. Ebből kiderül, a diákok csaknem 90 százaléka ivott már alkoholt élete során legalább egyszer, az ESPAD-országok diákjainak átlagosan fele pedig volt már részeg. Folyamatos emelkedés figyelhető meg az említett idő alatt az alkalomszerűen történő nagy mennyiségű alkoholfogyasztásban, ami nagyrészt a lányok körében több országban mért emelkedő tendenciával magyarázható.
A kutatás szerint valamelyik illegális kábítószert a fiúk 23, a lányok 17 százaléka próbálta ki, a cannabisfogyasztás átlagosan 19 százalék volt. Ugyanezzel a szerrel való visszaélés mutatói a 13 éves és az alatti korban 1995 és 2003 között nőtt, míg 2003 és 2007 között stagnált. Azok aránya, akik soha nem dohányoztak, nem fogyasztottak alkoholt, nyugtatókat vagy illegális kábítószereket és nem szipuztak 1995 és 1999 között csökkent, de azóta növekedésnek indult.
Míg 2006-ban több mint 15 ezer drogfogyasztót regisztráltak Magyarországon, 2007-ben az Országos statisztikai adatgyűjtő program már kétezer fővel kevesebbet, tavaly pedig csak látszólagos növekedés történt (egy fővárosi toxikológiai osztályon ellátott betegek számának növekedése miatt). Összességében megállapítható, hogy 2006 óta az egészségügyi ellátórendszerben nem történt komoly változás hazánkban, hiszen három évvel ezelőtt is probléma volt például a gyermekaddiktológiai ellátás, és ezt máig nem sikerült megoldani – derül ki a Nemzeti Drog Fókuszpont jelentéséből. A kábítószer-fogyasztással közvetlenül összefüggő halálesetek számában sincs módosulás az elmúlt évekhez képest és egyébként a hazai mutatók a legalacsonyabbak között van Európában. Míg 2006-ban és 2007-ben csökkent az ismertté vált visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma, addig tavaly ismét növekedett. A kokainfogyasztás a statisztika szerint folyamatosan emelkedik hazánkban – ami egész Európára jellemző jelenség.
Az új nemzeti drogstratégia tervezetével kapcsolatban a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT), az Addiktológiai Szakmai Kollégium, és a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének elnökei lapunknak egy közös levélben fogalmazták meg álláspontjukat. Eszerint Magyarország mérvadó szakmai szervezetei, illetve a hazai és nemzetközi tudományos élet kiválóságaiból alakult tudományos testületek eltérő világnézetű és szakmai szemléletű tagjai egyöntetűen támogatják a tervezetet. Ugyanezt teszik az ENSZ és az Európai Unió releváns hivatalai és szakmai közösségei is, ami mögött nem politikai okok állnak, hanem szakmai meggyőződés.
Erre reagálva Szomor Katalin – aki amellett, hogy a kábítószerügyi eseti bizottság tagja, a MAT tagja is – azt állítja, se ő, se más tag nem tudott a levélről és annak tartalmáról, csak az elküldést követő hetekben értesültek róla. Ezért úgy nyilatkozott, a levél nem a MAT véleményét, hanem az elnök, Csorba József véleményét tükrözi. Ezzel kapcsolatosan az elnök elmondta, a MAT elnöksége egyhangúlag fogalmazta meg támogató álláspontját, amelyet a társaság valamennyi tagja, így Szomor Katalin is megkapott, észrevételt pedig ezzel kapcsolatosan senki nem tett.
Szomor Katalin hozzátette, az utolsó bizottsági ülésen is többször sérelmezték, hogy a stratégia középpontjába nem a még egészséges embereket állítják, hanem a drogfogyasztókat. Fontos módosító javaslatnak tekintik az iskolai prevenció előtérbe helyezését, mivel az elmúlt években a prevenciós előadáson részt vett diákok száma 10 százalék alá csökkent. Az új drogstratégiai tervezet pozitívumaként említette a bizottsági tag a kínálat-csökkentési rész kidolgozottságát, valamint az internetes drogkereskedelemre vonatkozó korlátozó intézkedéseket. Azonban még mindig neoliberális tervezetnek tartja a jelenlegit az ártalomcsökkentésre fektetett túlzott hangsúly miatt, és hogy ennek teljes spektrumát kívánják biztosítani – itt nem a tűcserére és a metadon fenntartó kezelésre gondolok – tette hozzá Szomor Katalin.
Demetrovics Zsolt, az ELTE addiktológia tanszéki szakcsoport vezetője szerint a stratégia tudományos evidenciákon és szakmai szempontokon alapuló szakmai anyag, amellyel kapcsolatosan az olyan politikai vagy ideológiai jelzők, mint a neoliberális vagy konzervatív nem is igazán értelmezhetők. – Szomor véleménye ezzel szemben nem tudományos eredményeken nyugszik, nem véletlen, hogy nem is szakmai fórumokon fogalmazza meg véleményét; állításai pedig gyakran tartalmaznak hamis információkat – nyilatkozta a szakcsoportvezető. Véleménye szerint a stratégia például arányosan foglalkozik a prevenció területével, három alapvető pillére közül ez az egyik. Hozzáfűzte: az általános és középiskoláknak – Szomor állításával szemben – a 85-88 százalékában zajlott évente iskolai prevenciós foglalkozás az elmúlt három év során, a BCE Viselkedéskutató Központ adatai szerint. Demetrovics ezután kifejtette, Magyarországon az ártalomcsökkentéssel és prevencióval foglalkozó szervezetek egybetömörülnek és együttműködnek. A prevenció a drogokat még nem használókat célozza meg, míg a kezelés és az ártalomcsökkentés a szerhasználókat. Az ELTE tanára hangsúlyozta, a különböző irányzatok csak egymást kiegészítve lehetnek hatékonyak. A prevenciónak arra kell irányulnia, hogy minél kevesebben próbáljanak ki legális és illegális szereket, ahhoz azonban, hogy a HIV-fertőzésnek gátat szabjanak vagy csökkentsék a droghasználattal kapcsolatos halálozást, különböző más programokra van szükség.
Az új nemzeti drogstratégia tervezetéről – a módosításokat követően, végleges formájában – november 25-én szavazhat az Országgyűlés.
origo.hu
Házasság első látásra – fogorvosi székben ülve lángolt fel a szerelem?
