Etikailag és a parlamenti demokrácia szokásainak megfelelően kizártnak tartom, hogy előre hozott módon történjen az államfőválasztás – Csákabonyi Balázs, az alkotmányügyi bizottság MSZP-s tagja ezt válaszolta kérdésünkre, hogy lát-e esélyt arra, hogy a jelenlegi Országgyűlés válassza meg Sólyom László utódját. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az új államfőket közel két hónappal elődjük mandátumának lejárta előtt választották meg júniusban. Sólyom Lászlónak 2010. augusztus 5-ig szól a megbízatása, tehát júniusban, az alkotmány szerint pedig legkésőbb július 5-én meg kell választani az új köztársasági elnököt. A probléma azért vetődött fel, mert az alkotmány nem határozza meg, hogy mi a legkorábbi időpontja az elnökválasztásnak. Csákabonyi szerint ha lenne jogi lehetőség arra, hogy a jelenlegi Országgyűlés válasszon, akkor sem tartaná helyesnek, hogy ezt az utat járják végig.
Répássy Róbert, a szakbizottság fideszes alelnöke közölte, alkotmányos szokásokkal és a parlamentáris köztársaság jogrendszerével is ellentétes lenne, ha az új köztársasági elnököt nem az a parlament választaná meg, amelyiknek az ideje alatt lejár az előző államfő mandátuma. A képviselő célszerűnek tartaná, ha Sólyom László absztrakt alkotmányértelmezést kérne arról, hogy mi a legkorábbi választási időpont. Salamon László (Fidesz) arról beszélt, hogy kampányidőszakban nem szokás összehívni a parlamentet. Kifejtette, egy áprilisi választással számolva utoljára február második felében üléseznének. Hangsúlyozta, alkotmányosan nincsen mód egy olyan manőver kivitelezésére, amely lehetővé tenné az elnökválasztást a jelenlegi törvényhozás számára.
Vezércikk a 7. oldalon

Hét elfogatóparancs van ellene, egész Európában körözik a magyar bűnözőt