Előttünk még a válság java

Csak kommunikációban létezik a magyar gazdasági kilábalás: miközben Európa nagy részén már megindult a növekedés, addig hazánk egyre mélyebbre csúszik a lejtőn. Az amúgy is elkeserítő nyári adatokhoz képest ősszel még tovább zsugorodott a gazdaság, a munkanélküliségi, cégfelszámolási és hitelbedőlési mutatók szerint az igazi feketeleves még hátravan.

Csődközelben az ország. Minden várakozást alulmúlnak a gazdaság teljesítményéről közölt legfrissebb adatok, s önmagában is minősítik a Bajnai-kormány tevékenységét – közölte tegnap Cser-Palkovics András. A Fidesz helyettes szóvivője hangsúlyozta: a gazdasági adatok azt mutatják, hogy a kormány nem kezeli, hanem saját maga mélyíti a válságot. A környező országoknak a napokban nyilvánosságra került gazdasági mutatóival összefüggésben elmondta: ezek a gazdaságok elkezdtek növekedni, szemben a magyarral, amelyik rettenetes állapotban van. – Ezek az adatok tények, amelyek önmagukért beszélnek: a gazdasági és a munkanélküliségi adatok azt mutatják, hogy a kormány rossz úton jár – mondta Cser-Palkovics András. Hozzátette: Magyarország helyzete súlyos, a gazdaság „gyakorlatilag a csőd állapotában, vagy legalábbis csőd közeli állapotban” van.

Nemhogy túljutott volna a mélyponton, hanem tovább csúszott a lejtőn a magyar gazdaság a júliustól október végéig tartó időszakban, s egyelőre még az alagút végét sem látni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi adatai szerint 7,2 százalékkal teljesített kevesebbet a gazdaság, mint egy évvel ezelőtt, sőt a tavaszi és nyári kiábrándító adatokhoz képest is folytatódott a visszaesés. Elemzők szerint minden várakozást alulmúlt a tegnap közölt adat, amelyben az a legelkeserítőbb, hogy egyáltalán nem sikerült megállítani a zuhanást, holott Európában már áprilistól a fellendülés jelei tapasztalhatók. A hazai vergődés oka, hogy a gazdaságfejlesztési programokra a központi kassza kiürülése miatt nincs lehetőség, a megszorító intézkedések – főként az adóemelések – pedig padlóra küldték a lakossági fogyasztást.
Eközben az uniós fejlesztési pénzek ólomlábakon érkeznek: a nemsokára félidejéhez érkező hétéves fejlesztési tervnek mindössze hat-hét százalékát sikerült októberig lehívnunk, a munkahelymegőrző programok kis összegű forrásai pedig cseppek a tengerben. A beruházásokat a külföldi vállalatok profitkivonása is veszélyezteti: tavaly már 4090 milliárd forint hagyta el az országot, s ez a tendencia az utóbbi hónapokban csak felerősödött. A statisztikai hivatal adatai szerint az exportpiacaink éledezése ellenére a hazai ipar sem talált magára, az első kilenc hónapban ugyanis már 21 százalékos zuhanást könyvelt el. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzései szerint a lakás- és vállalkozói hitelek bedőlési hulláma a jövő évre várható, ekkor már minden tizedik hitel kétes követelésnek számíthat. A válság mélyülése a cégek felszámolásánál is érzékelhető: a Coface követeléskezelő és az Opten céginformációi szerint nem vagyunk túl a mélyponton, sőt, az előttünk álló hónapokban tovább nő a bedőlt vállalkozások száma. Mindez a lánctartozások miatt dominóhatásszerűen a gazdaság többi szereplőjét is egyre nehezebb helyzetbe hozza.
– A GDP-adat sokkal rosszabb, mint azt vártuk, annak ellenére, hogy az elemzői várakozásoknál már eleve borúlátóbban láttuk a helyzetet – fogalmaz az MKB Bank elemzője, Kondrát Zsolt, aki szerint a legkiábrándítóbb, hogy még az előző negyedévhez képest is 1,8 százalékkal zsugorodott a gazdaság.
– A gazdaság teljesítményére vonatkozó tegnap közzétett adatok még az elemzői várakozásoknál is nagyobb zuhanást jeleznek – magyarázta lapunknak Soós Lőrinc közgazdász, aki szerint a mélyrepülésből az idei harmadik negyedévben a mezőgazdaság alaposan kivette a részét. Mint mondta, a június–szeptemberi időszakban a legmagasabb az agrárium részesedése a GDP-ből, márpedig a mezőgazdaság teljesítménye az előző évvel összehasonlítva ebben az időszakban igen gyenge volt. Emellett az építőipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem mélyrepülése is folytatódott, nem beszélve az idegenforgalomról, amely ugyancsak gyenge eredményt mutatott fel – tette hozzá. A közgazdász az utolsó negyedévre közel hatszázalékos gazdasági zsugorodást vár, egész évre pedig a hivatalos kormányzati prognózisnál valamivel nagyobb, hét százalék körüli visszaesésre számít. A tervezettnél nagyobb recesszió Soós szerint kiesést okoz az államkassza bevételeinél, de a vártnál alacsonyabb infláció is nehezítheti a költségvetési tervek tartását.