Felborult a választási menetrend Irakban

Felfüggesztette az iraki választási bizottság a jövő év január 21-re tervezett parlamenti választásokra való előkészületeket, miután tegnap Tárik al-Hásimi alelnök megvétózta az ország új választási törvényét. A brit közszolgálati BBC által is idézett államfőhelyettes nyilatkozata szerint azért ellenezte a törvényt, mert az nem biztosít elég helyet a törvényhozásban a 2003-as iraki invázió kitörését követően külföldre menekült többmilliónyi – elsősorban – szunnita iraki, illetve kisebbségi számára. Hásimi ezért azt javasolta, a korábban meghatározott 5 helyett 15 százalékos legyen a részvételi arányuk a leendő parlamentben. Ez a 323 képviselői székből 48-at érintene. Az alelnök ugyanakkor úgy véli, a lehetséges törvénymódosítás nem befolyásolja a voksolás időpontját. A bagdadi törvényhozás jogi bizottságának kurd tagja, Kálid Szváni szerint azonban Hásimi vétójával felborult a menetrend, mivel nem tudni pontosan, meddig tart majd a módosító indítvány megtárgyalása.
A BBC helyszíni tudósítója szerint azonban a jövő év eleji választásokat nemcsak az alelnöki vétó nehezíti, hanem az ország északi részén található, igen széles autonómiával rendelkező kurd régió várható bojkottja is. A jelentős gáztartalékokkal rendelkező térség politikusai ugyanis keveslik, hogy Bagdad a leendő törvényhozásban mindössze három további helyet biztosítana a 48 most létesítendő új mandátumból.
Irakban egyébként idén már teljes mértékben a helyi hatóságok vették át az irányítást, az életbe lépett státusszerződés értelmében az amerikai csapatok a laktanyákon kívül már nem végeznek őrjáratokat, és a külföldi állampolgárok felett is a helyi bíróságok ítélkezhetnek.
Az amerikaiak és a britek 2003-ban, nemzetközi felhatalmás nélkül indított inváziója nyomán számtalan jogsértésre került sor. Az intervenciós csapatok által a polgári lakosság körében elkövetett visszaélések többsége máig sem tisztázódott. Mérföldkő lehet ugyanakkor az e hét szombatján induló iraki vizsgálat, amelyen többek között Tony Blair akkori brit kormányfőt és számos volt, illetve ma is aktív brit titkosszolgálati vezetőt idéztek be, hogy magyarázatot adjanak az iraki invázió elrendelésére és arra, milyen bizonyítékok alapján állították 2003-ban azt, hogy Szaddám Huszein rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel.