Forradalmárok az ENSZ-ben

A magyarkérdés kivizsgálására 1957-ben felállított ENSZ-különbizottság munkájának szentelt október 22-én egész napos programot az OSA Archívum. Az eseményen részt vett az 1956-os forradalomról a különbizottságnak beszámoló tanúk mellett Per Bang-Jensen, akinek édesapja az Ötös Bizottság másodtitkáraként 1959 őszén különös körülmények között halt meg.

Öngyilkos lett – szólt a hivatalos jelentés. Pavl Bang-Jensen, a magyarkérdést kivizsgáló ENSZ-különbizottság másodtitkárának holttestét 1959. november 26-án, Amerika legnagyobb családi ünnepe, a hálaadás harmadik napján egy Long Island-i parkban találták meg. A New York-i FBI nyomozását a washingtoni iroda leállíttatta, és a holttestet szokatlan gyorsasággal elhamvasztották.
Fia, Per Bang-Jensen kételye, illetve beszélgetőtársa, Nagy András történész sejtése jogosnak tűnik. Pavl Bang-Jensen kiemelkedő szerepet játszott a magyarkérdéssel foglalkozó, 1957 januárjában felállított ENSZ-különbizottság munkájában. Ő volt az, aki az ENSZ-ben bizalmukat vesztett forradalmárokat meggyőzte, tanúskodjanak a különbizottság előtt. Az Ötös Bizottság száztizenegy tanút hallgatott meg, többek között Kéthly Annát, Király Bélát, Kővágó Józsefet – őket Bang-Jensen válogatta ki. Segítségére volt az ENSZ alkalmazottja, Héderváry Klára, akinek köszönhetően a tanúmeghallgatások jegyzőkönyvei, a hangfelvételek többsége fennmaradt, a digitalizált változatok néhány napja kutathatók az OSA Archívumában.
Az Ötös Bizottság jelentését, amely követelte Magyarország önrendelkezési jogának visszaállítását, az ENSZ közgyűlése 1957 őszén elfogadta, miközben a háttérben már folyt az alkudozás a keleti blokkal. Pavl Bang-Jensen ellen három fegyelmi eljárás indult, mivel a tanúk névtelenségét nem volt hajlandó feloldani, a névsort 1958 januárjában az ENSZ székházának tetején elégette. Bang-Jensen úgy sejtette, az ENSZ legmagasabb köreit a szovjetek irányítják. Akkor tűnt el, amikor erről szóló állítólagos bizonyítékokat kínáltak fel neki. Hazaárulás vádjával Magyarországon négy embert végeztek ki amiatt, hogy az ENSZ-hez információkat juttatott el: nem volt alaptalan óvatosság a tanúk névtelenségét védeni. A jegyzőkönyvek kiszivárogtak: A magyar kérdés című propagandaszínmű – szerzője Pálfy József és Kazimir Károly – szó szerint idéz belőle.
Az Arany János utcai OSA Archívum rendezvényén megjelentek egykori tanúk is: Pongrátz Ödön a közönség soraiban, Horváth János és Márer Pál a pódiumon. Több mint ötven év után először hallhatták saját tanúvallomásukat. Az OSA Archívum további tanúk jelentkezését várja.