Gazdára, aláírásra vár az EMFESZ

A nyomozók hallgatnak, az iparágban azonban mindenki azt találgatja, hogy miért pont most csaptak le Góczi Istvánra, az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjére, hiszen cége eladásának ügyében már május óta vizsgálódnak. A háttérben Moszkva és a magyar politika szerepét találgatják a szakemberek. A magyar gázpiac húsz százalékát magáénak mondható cég sorsa a tét.

Információink szerint ma érkezik haza Gazda Tamás, az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató (EMFESZ) Kft. üzletfejlesztési igazgatója Moszkvából. Az egyelőre kérdés, hogy a cégvezető, aki egyébként a szabolcsi szocialista politikus, Gazda László fia, milyen célból utazott az orosz fővárosba. Az azonban biztos, hogy így kimaradt a fővárosi székhelyű cégnél szerdán tartott házkutatásból, amelynek során a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai őrizetbe vették főnökét, Góczi Istvánt, az EMFESZ vezérigazgatóját. Mint arról már beszámoltunk, a nyomozók már május óta vizsgálódnak a cég portáján, mert Góczi akciója nyomán a társaság áprilisban gazdát cserélt, és az ukrán Dimitro Firtas érdekeltségébe sorolt Mabofi Holdingtól a rejtélyes hátterű, sokak által Gazprom-leányvállalatnak tartott, svájci bejegyzésű RosGashoz került – mindössze egy dollárért cserébe. Gazdának komoly szerep jutott a történetben, történetesen ő képviselte a vevőt az adásvételkor, s ő írta alá a szerződést is.
Az EMFESZ évi kétszázmilliárd forintos forgalmat bonyolít le, s mára a hazai gázpiac húsz százalékát mondhatja magáénak. Ilyenformán stratégiai kérdés, képes-e működni, vagy sem. A társaság az E.ON-tól vásárolja a földgázt, s előre, naponta fizet a fűtőanyagért. S bár az EMFESZ közleménye szerint működőképesek, mert a vezérigazgatón kívül mások is rendelkeznek aláírási joggal, a gázpiac meglehetősen feszülten figyeli a fejleményeket. Teljes joggal, információink szerint ugyanis Góczin kívül, aki teljes körűen jogosult a cégjegyzésre, bizonyos ügyekben Eperjesi Zoltán pénzügyi igazgató aláírása is elegendő, más esetekben azonban az ő és Gazda Tamás együttes aláírására van szükség. Utóbbi hazatérése így létkérdés lehet a cég jövője szempontjából.
Persze Góczi István, aki a pletykák szerint tudta, hogy „jönnek érte”, akár egy negyedik személy feljogosításával is gondoskodhatott a cég működőképességének fenntartásáról. Egy negyedik személy sem tudna azonban mit kezdeni egy olyan helyzettel, amikor nincs mit átutalni, például azért, mert az eljárás miatt zárolják a társaság bankszámláit. Bár erről a szaktárca és az EMFESZ megnyugtatásnak szánt nyilatkozatai alapján nincs szó, bennfentes forrásaink szerint az energiahivatalnak azért illene kijelölnie egy úgynevezett végső menedékes szolgáltatót, hogy a hányatott sorsú cég vevői – közöttük egyre több önkormányzat – biztosan ne maradjanak gáz nélkül.
Az iparágat egyébként nemcsak a cég jövője foglalkoztatja rendkívül élénken, hanem az is, miért pont most csaptak le Góczi Istvánra. Rendre névtelenséget kérő informátoraink mindegyike azt érzi, hogy a lépés megkomponált volt, s abban valamiképpen vagy a magyar, vagy az orosz politika is részes lehet – esetleg mindkettő egyszerre. A mozaikkockák összeillesztését azonban megnehezíti az a tény, hogy a korábbi hírek szerint Góczi István rendkívül jó kapcsolatokat ápolt a Gazprommal, de a kormánypárti politikusokkal sem lehetett rosszban.
Az orosz óriás jóváhagyása, sőt támogatása nélkül nyilván lehetetlen lett volna nyélbe ütni az egydolláros üzletet, a kormányzati segítség nélkül pedig – vélik ezt többen is – nem bólintott volna rá rekordgyorsasággal az adásvételre az energiahivatal. Állítólag több szabolcsi politikus is lobbizott az EMFESZ-ért, köztük maga Veres János is, aki a párt jövő évi megyei listáját vezeti – Gazda László előtt. A találgatások szerint valamelyik támogatói kör bizalmának megroppanása vezetett Góczi őrizetbe vételéhez, de hogy ebből kinek származhat haszna, azt senki nem tudta megmondani.