H1N1: Oltassunk vagy sem?

Fokozódik a káosz az új influenza elleni védőoltás körül, miközben a szakemberek szerint néhány héten belül tetőzhet hazánkban a járvány. Míg a kormány és az ÁNTSZ azonnali oltásra buzdít, addig egyesek azt is megkérdőjelezik, lesz-e járvány valójában. Hogy kiderítsük, kell-e félnünk a H1N1-től vagy éppen az azt leküzdő vakcinától, Csépe Péter belgyógyászhoz, népegészségügyi szakemberhez fordultunk.

Mizsei Bernadett
2009. 11. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahelyett, hogy a napok múlásával, egyre több információ megszerzésével felelősségteljesen dönthetnénk magunk és családunk oltását illetően, az egymásnak ellentmondó szakmai vélemények, a világhálón terjedő, gombamód szaporodó – olykor megalapozott, máskor légből kapott – okfejtések miatt abszolút bizonytalanságban élünk. A kettős véleményeknek azonban van létjogosultságuk abban a tekintetben, hogy Csépe Péter népegészségügyi szakember szerint az orvostudományban nem létezik a száz százalék fogalma, éppen ezért, aki biztosat állít, az csal.

Diktál az üzlet és a politika is
Az oltóanyagot a haszontól elválasztani nem lehet – szögezte le a szakember. Mégis úgy látja: azért, mert a gyártó Omninvest Kft. sok milliárd forintot tehet zsebre, nem állíthatjuk, hogy annak vezetői gerjesztik a pánikot, de nem is zárhatjuk ki azt. Így azt javasolja, ez egyáltalán ne befolyásolja döntésünket. Csépe Péter úgy gondolja, nem árt figyelembe venni, hogy egyes politikusok nyilvános oltásukkal segítik az Omninvestet, vagy „bátorságukkal” népszerűsítik saját magukat. – Az egyik kormány közeli napilap például az MSZP malmára hajtotta a vizet, amikor pellengérre állította azokat a fideszes politikusokat, akik nem akarták beoltatni magukat – jegyezte meg.

Oltassunk vagy sem?
– Ha egyetlen szóval kellene válaszolnom, azt mondanám, igen – jelentette ki Csépe doktor, aki maga is igénybe vette a rapszodikus gyakorisággal hozzáférhető vakcinát. Azonban álláspontja szerint sokkal összetettebb ez a kérdés, mintsem egyetlen szóval lehessen rá válaszolni. Szerinte elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a járvány nem olyan komoly, mint amilyen hisztéria körülveszi – annak ellenére, hogy néhányan minden bizonnyal emiatt haltak meg –, és az oltóanyag sem olyan veszélyes, mint amilyennek a vakcinát ellenzők mondják. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban és tavalyelőtt is hangoztatták, hogy nagy influenzajárvány lesz, mégsem jött el a csapás. Most sem lehet megjósolni, mekkora teret hódít a H1N1. Ezenfelül azzal is szembe kell néznünk, hogy akkor is lehetünk influenzásak, ha beoltatjuk magunkat, mert nincs tökéletes oltóanyag, és az Omninvest által gyártott Fluval P esetében is 70-80 százalékra becsülik a védettséget.

Nagyobb a füstje, mint a lángja
Csépe Péter érthetetlennek tartja a H1N1 körül kialakult, világméretűre nőtt káoszt és hisztériát. A tévhitek és a valóság azonban nem kizárják egymást, hanem átmenet van közöttük. – Az orvoslásban gyakorlatilag nem mondhatjuk ki semmire, hogy biztos, és azt sem, hogy mi fog történni – véli. Az azonban tény, hogy az eddig rendelkezésünkre álló statisztikák alapján nem halnak meg többen a H1N1 miatt, mint a szezonális influenza következtében.

Csak minőségi a különbség
Nem mennyiségi, inkább minőségi különbség van a két vírus között: szerkezetükben és az általuk okozott szövődményekben különböznek, valamint abban, hogy más korosztály veszélyeztetett. A H1N1 a fiatalokat – megközelítőleg a 16–34 éves korosztályt – és a várandós nőket támadja leginkább, míg a szezonálistól a 65 év felettieknek kell tartaniuk. A szövődményeket illetően pedig az új típusú vírusról elmondhatjuk: nagyobb eséllyel okoz légúti megbetegedéseket, amelyek veszélyesek is lehetnek. – Nemcsak a halálozást kell szem előtt tartanunk a döntésnél, hanem azt is, hogy ha megbetegszünk, egy vagy akár két hétre is kieshetünk a munkából. Nálam ez volt a mérvadó – tette hozzá Csépe.

Lesz-e elég lélegeztetőgép?
Újabb izgalmakat okozott a napokban annak kérdése is, hogy amennyiben mégis nagy méretet ölt a járvány, rendelkezésre áll-e majd elég lélegeztetőgép a kormányzat által nehéz helyzetbe hozott hazai kórházakban. A H1N1 ugyanis életfontosságú szerveket támadhat meg, gyulladásba hozva azokat. Ezek közül legtöbbször a tüdőt veszi célpontba, így olyan légzési problémák léphetnek fel, amelyek lélegeztetőgép használatát igénylik a tragédia elkerülése érdekében. Csépe Péter szerint emiatt egyáltalán nem kell aggódnunk, hiszen – saját és nem tudományos becslés szerint – tízezer fertőzöttből egynél léphet fel ilyen drasztikus állapot.

Gyógyszer helyett a népi gyógymód
A tüneteket illetően van különbség az egyszerű náthához képest: a láz magasabb, az ízületi fájdalom és a levertség erőteljesebb a H1N1 esetében. Ám a két influenza nagyon hasonló tünetekkel jár, így virológiai vizsgálat nélkül nem lehet különbséget tenni. Tesztet azonban nem végeznek minden orvoshoz forduló beteg esetében, de Csépe doktor szerint nincs is rá szükség. A betegségnek ugyanis nincs gyógyszere, hasonlóan a legtöbb vírusfertőzéshez. Így nem tehetünk mást, mint a jól bevált gyógymódokkal igyekszünk kúrálni magunkat, lázcsillapítót szedünk, és megpróbáljuk erősíteni az immunrendszerünket, amely egyetlen gyógyítója a H1N1-nek.

Teszt nélkül nem ismert a betegszám
Felmerül a kérdés, hogy amennyiben nem tudja sem a háziorvos, sem a beteg százszázalékos bizonyossággal, hogy H1N1 vírusfertőzésről van szó, hogyan tudhatja az ÁNTSZ a betegek számát, és honnan tudjuk majd, hogy pandémiáról beszélhetünk-e. – A szakemberek csak óvatos becsléseket tehetnek, biztosan soha nem fogják tudni, hányan betegedtek meg az országban – adta meg a választ Csépe, aki szerint kizárólag a pontos betegszám megadása miatt lehetne fontos a tesztek végzése, és amiatt, hogy jobban odafigyeljenek a betegekre, ám a kezelés szempontjából nincs jelentősége.

Az egészséges életmód sem véd meg
Hiába a sok vitamin, az egészséges életmód, Csépe Péter kijelentette: ettől még ugyanúgy megfertőződhetünk. Mivel azonban kizárólag az immunrendszer küzdheti le a vírust, érdemes adni a jó egészségi állapot fenntartására. Azok esetében ugyanis, akik egészséges szervezettel bírnak, gyorsabb lefolyású a betegség, kevesebb szövődményt okoz, és elenyésző az esély arra, hogy a H1N1 miatt haljanak meg.

Az oltóanyagba ültetett csip
Az oltóanyagot ellenzők elterjesztették annak hírét is, hogy csipet helyeztek az oltóanyagba, amely a szervezetbe fecskendezve információkat szolgáltathat rólunk az ismeretlen rosszakaróknak. A világhálón keringő több tucat videó és magánvélemény pedig azt gyanítja, hogy több vírust is tartalmaz a vakcina, amelynek célja az emberek immunrendszerének gyengítése, vagyis hosszú távon a mesterséges népességcsökkentés. – Minderre van elméleti esély, hiszen ha a tudomány képes arra, hogy DNS- mintából birkát hozzon létre, ezt is kivitelezheti – véli Csépe. Ám, mint mondja, nem látja ennek értelmét, és nem is hisz az összeesküvés-elméletekben. – Ha a vakcinát megfertőznék egyéb vírusokkal, már lényegesen kevesebben lennénk – tette hozzá. Szerinte van esélye például annak is, hogy az oltóanyagban lévő elölt kórokozó megfertőzzön valakit, ám ennek előfordulása elenyésző.

A Terhes nők oltathatnak,
a csecsemőknek felesleges
Csépe doktor szerint kevés esély mutatkozik arra is, hogy a magzatban bármiféle kárt okozna az oltóanyag. Így számukra javasolja az oltást, legfőképp azért, mert – ismeretlen okokból – sok kismama eshet áldozatul a H1N1-nek. Ugyanakkor a három év alattiaknak nem ajánlja, de nem a gyenge, még ki nem fejlett immunrendszerük miatt, hanem azért, mert nem járnak közösségbe, és nem is tartoznak rizikócsoportba. Ráadásul – megvizsgálva azokat az országokat, ahol már lezajlott a vírus – nem jellemző a kicsik megbetegedése. Az oltóanyagban fellelhető higanyról Csépe Péter elmondta: kiürül a szervezetből, és jóval a megengedett határérték alatt van, így nem kell tartani annak káros hatásától.

Nem tesztelték elég emberen a szert
– Néhány száz – három év alattiak estében mindössze tíz – emberen elvégzett vizsgálatokkal nem tudják igazolni, hogy nincs komoly mellékhatása – véli Csépe doktor. Előfordulhat ugyanis, hogy minden ezredik, vagy minden milliomodik páciensnél jelentkezik komoly mellékhatás. Ráadásul a gyógyszereket évekig tesztelik a forgalomba hozatal előtt, míg erre a H1N1 esetében nem volt idő. Csépe Péter úgy látja azonban: nincs nagyobb esély arra, hogy az új típusú influenza elleni oltóanyag miatt mutatkozik rendellenesség, mint bármely más olyan védőoltásnál, amelyeket gyermekkorunkban megkaptunk, vagy most, felnőttként igénylünk.

Kié a felelősség?
A legtöbb háziorvos a felelősség rá nehezedő terhe miatt nem meri ajánlani az oltóanyagot. Sokak közülük papírt íratnak alá a betegükkel, amelyen az áll: a páciens vállalja a felelősséget az oltásért. Csépe Péter azonban elmondta, mindez törvényileg szabályozott: amennyiben az oltóanyaggal van gond, annak gyártója vállalja a felelősséget, ha az oltás módjával, az oltó orvos.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.