Idő előtt választana államfőt az MSZP?

Elképzelhető, hogy még a jelenlegi Országgyűlés megválasztja az új köztársasági elnököt. Több baloldali internetes fórum információi szerint a jelölt a volt uniós adóügyi biztos, Kovács László lehetne. A lapunk által megkérdezett szakértők azt mondták: Katona Béla házelnök az áprilisi választásokig elvben akár rendkívüli ülésen is bejelenthetné a javasolt személyt, és döntést kérhetne róla. Ez ugyanakkor ellentétes lenne a jogbiztonság elvével.

Az első látásra abszurd feltevés az alkotmány alapján megvalósulhat. Az alaptörvény ugyanis hézagos. Csupán azt írja elő, hogy az új államfőt legkésőbb a leköszönő köztársasági elnök távozása előtt 30 napon belül meg kell választani. Sólyom László mandátuma 2010. augusztus 5-én jár le, utódjának személyéről tehát július 5-ig feltétlenül dönteni kell. Az új Országgyűlés várhatóan május 20–25. táján tarthatja meg alakuló ülését, amennyiben áprilisra Sólyom László kiírja az általános választásokat. A logikus és a jogszerű eljárás az volna, ha a köztársasági elnököt az új parlament választaná meg.
*
Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az MSZP ezekben a hetekben sorra saját embereivel tölti fel a fontos hazai és nemzetközi állami tisztségeket. A jelenlegi Országgyűlés megbízatása – az alkotmány szerint – az új képviselőház működésének kezdetéig tart. A rendszerváltozás óta az államfő és az Országgyűlés mandátuma még csak egy alkalommal esett egybe: 1990-ben. Legközelebb 2030-ban történik ez meg. A képviselők ugyanis 4 évig látják el feladatukat, elnököt pedig 5 évenként kell választani. Szakértők szerint Sólyom Lászlónak az alaptörvény értelmezését kellene kérnie az Alkotmánybíróságtól (AB): mi az a legkorábbi időpont, amikor a képviselők voksolhatnak az államfőről. Úgy vélik, az új elnök megválasztására az előd távozása előtt 60 nappal kerülhetne sor, korábban semmiképp sem. Ezt az AB határozata megerősíthetné.
Göncz Árpádot 1990. augusztus 3-án, majd 1995. június 19-én választották meg, hivatali ideje 1990. augusztus 3-án, illetve 1995. augusztus 3-án kezdődött. Visszaemlékezők szerint újraválasztásáról két személy, Pető Iván és Horn Gyula határozott. Mádl Ferencről 2000. június 6-án szavaztak, 2000. augusztus 4-én lépett szolgálatba. Sólyom László 2005. június 7-én nyerte el és 2005. augusztus 5-től tölti be tisztségét. Arra tehát még nem volt példa, hogy az Országgyűlés több mint két hónappal a megbízatás kezdete előtt választotta volna meg az új államfőt.
Az alkotmány szerint a köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés az államfőt titkos szavazással választja, többszöri szavazásnak is helye van. Az első és a második szavazás akkor eredményes, ha a jelölt megkapja a képviselők kétharmadának voksát. A harmadik körben az válhat elnökké, aki a szavazatok többségét elnyeri.