Jövőjét kutatja a NATO

A NATO új stratégiai koncepciója és ennek kapcsán a szövetség jövője volt a fő témája A 60 éves NATO – hagyományos értékek és új fenyegetések című budapesti konferenciának, amelyen kiderült: nincs magyar tagja annak a tanácsadói csoportnak (úgynevezett bölcsek tanácsának), amely a dokumentum létrehozásával megalapozza az észak-atlanti szervezet elkövetkező évtizedét. A magyar külügyminiszter ugyanakkor beszámolt arról, hogy a Honvédelmi Minisztériummal együttműködésben létrehozta a „magyar bölcsek tanácsát”, amely ugyanazzal a kérdéssel foglalkozik, mint a főtitkár körül működő csoport, s amelybe Balázs Péter értesülésünk szerint az Orbán-kormány két vezető kül- és biztonságpolitikusát is meghívta.
A parlamenti rendezvény díszvendége, Anders Fogh Rasmussen főtitkár szerint az új koncepciót – amely általános iránymutatóként szolgál majd – 2010 végére elfogadhatják a tagországok. A szövetség első embere három pillért jelölt meg: a folyamatban lévő afganisztáni műveleteket, az Oroszországgal fennálló kapcsolatokat és az új feladatokat. Az elsővel kapcsolatban a főtitkár úgy fogalmazott, hogy „ha a NATO most kivonulna Afganisztánból, annak rövid időn belül a saját utcáinkon éreznénk a következményeit”. Az új feladatok között a főtitkár említette az energiaellátás biztonságát, illetve az éghajlatváltozásból eredő humanitárius katasztrófák következményeinek kezelését.
A vendéget rövid eszmecserére fogadta Bajnai Gordon miniszterelnök is, aki a magyar kül- és biztonságpolitika „egyik első számú feladatának” nevezte a Nyugat-Balkánt.
Balázs Péter külügyminiszter előadásában ismertette az új koncepcióval kapcsolatos magyar álláspontot, benne azzal a megállapítással, hogy Oroszország megrögzötten európai ország, amely modernizációs pályán halad, ám amelynek az átláthatóság és a kiszámíthatóság terén kell eredményeket felmutatnia a sikeres együttműködés érdekében. Ez utóbbira célozva az energiabiztonsággal kapcsolatban úgy fogalmazott: „a közvetlen ellenség a következő tél”.