Kijevi csapások a magyarokra

Magyarország semmilyen ukrán integrációs törekvést nem fog támogatni, ha Kijev ellehetetleníti a magyar nyelvű oktatást, és semmibe veszi az európai normákat a kisebbségi jogok terén – hangzott el az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén, ahol ismét az agresszív ukránosítás volt a téma.

Érv. Az ukrán oktatási és tudományos minisztérium oktatástartalmi intézetének igazgatója cáfolja, hogy a jövő tanévben nem jelentetik meg a magyar iskolások részére a 10. osztályos tankönyveket. Olekszandr Udod a Kárpáti Igaz Szó egyik kérdése nyomán ugyanakkor leszögezte: „Aki Ukrajnában él, az ukrán. És magyar iskolák sincsenek, ezt is jó lenne tudomásul venni.” (MN)

Fél éven belül már másodszor számoltak be az egyre drámaibbá váló kárpátaljai helyzetről a mintegy 160 ezres magyarság képviselői. Ukrajnában az emelt szintű érettségi rendszer 2004-es bevezetése után egyre több olyan intézkedést hoznak, amelyek hátrányosan érintik a magyar iskolarendszert. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke a külügyi bizottság meghívottjaként beszámolt a legfrissebb diszkriminatív lépésekről. Elmondta: a következő tanévre vonatkozó tankönyvrendeléseket december 15-ig kell leadni Ukrajnában, de a 12 osztályos oktatásra áttérő első évfolyam, a tizedikesek számára nem szerepelnek a megrendelhető tankönyvek listáján a magyar nyelvű tankönyvek. Orosz arra is emlékeztetett, hogy jövő évben már csak ukránul lehet felvételizni. „A magyar oktatás felszámolására tett utolsó lépésekről van szó” – fogalmazott a pedagógusszövetség vezetője.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke üdvözölte, hogy a kialakult helyzet miatt a napokban a Külügyminisztériumba kérették Ukrajna budapesti nagykövetét, ugyanakkor a kérdés nemzetköziesítését sürgette az uniós szervezetek vagy éppenséggel Oroszország irányába. A fideszes politikus a jövő évi választások után várható budapesti kormányváltásra célozva kijelentette, a kárpátaljai magyar kisebbség jogbiztonságának rendezése, a hátrányos tankönyvrendelet visszavonása nélkül Magyarország nem fogja támogatni Ukrajna euroatlanti integrációját. Egyébként a kárpátaljai magyar oktatás védelmében két héten belül nyilatkozatot fogadhat el az Országgyűlés, annál is inkább, mivel az ügyben konszenzus van a parlamenti pártok között.
Az ülésen a kárpátaljai meghívottak – Orosz Ildikó mellett Brenzovics László, a kárpátaljai megyei tanács alelnöke – arról is beszámoltak, hogy az utóbbi időben Ukrajnában magyarellenes televíziós műsorok, illetve újságcikkek jelentek meg. Mint mondták, az ukrán társadalmat félrevezetik, sokan azt hiszik, a soknyelvűség a szovjet múlt maradványa, Európában pedig mindenütt egységes az oktatás nyelve. A lakosság mintegy felét kitevő oroszajkúakra azért nem számíthatnak a magyarok, mivel ők a két államnyelv (ukrán, orosz) bevezetésében látják a megoldást.