Környezetvédelem takarékon

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szingapúri csúcstalálkozóján eldőlt: a közelgő koppenhágai klímacsúcson nem várható áttörés, s az ENSZ égisze alatt megrendezésre kerülő találkozót immár csak kiinduló pontként említették. A csúcs mellett megtartott kétoldalú találkozók viszont hoztak némi eredményt amerikai–orosz és orosz–japán vonatkozásban.

Irreális elvárni egy teljes, jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodás kidolgozását a 22 nap múlva kezdődő koppenhágai csúcsértekezletig – erre az álláspontra jutottak az APEC vezetői, s azt a javaslatot, hogy az üvegházhatást okozó kibocsátásokat 2050-re felére szorítsák vissza, elvetették. Hírmagyarázók szerint mindez annak a jele, hogy mennyire áthidalhatatlan a fejlett és a feltörekvő gazdaságok közötti érdekellentét a környezetvédelem kérdésében.
Ugyanakkor a tanácskozáson konszenzus alakult ki arról, hogy két ütemben történjék a kiotói egyezményt felváltó nemzetközi klímavédelmi megállapodás kidolgozása, amint azt Lars Loekke Rasmussen dán miniszterelnök előterjesztette nemrégiben. Ennek értelmében Koppenhágában politikai döntés születne, de a végleges, jogilag kötelező egyezményt a későbbieken hozzák tető alá. Rasmussen a minap 191 állam- és kormányfőt hívott meg az új egyezmény kidolgozásának szentelt találkozóra a dán fővárosba.
A vezetők megállapodtak arról, hogy új stratégiát keresnek a gazdasági válságból való kilábalásra, így az élénkítést célzó kiadásokhoz nem nyúlnak addig, amíg a felívelés jelei nem mutatkoznak. Közleményükben leszögezték: elutasítják a protekcionizmus minden formáját, fenntartják elkötelezettségüket a piacok nyitva tartása mellett, valamint tartózkodnak a befektetések és kereskedelem útjába álló új akadályok létesítésétől. Megállapodtak arról, hogy jövőre lezárják a világkereskedelmi tárgyalások dohai fordulóját.
A szingapúri értekezlet számos kétoldalú találkozóra is lehetőséget adott. Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök optimistán nyilatkozott arról, hogy decemberre elkészül az új megállapodás, amely felváltja a hadászati atomfegyverek számának csökkentéséről szóló és december 5-én lejáró START-1 szerződést. Mindkét elnök beszélt arról, hogy a szerződésben még mindig vannak kérdéses műszaki és politikai részletek, de konkrétumokat nem említettek. Amerikai tisztségviselők szerint elképzelhető, hogy a szerződést Obama decemberi európai útja alkalmával írják alá.
Obama nemcsak a nagypolitikára figyelt, hanem volt ideje emberi jogi kérdésekre is. A csúcstalálkozón felszólította Mianmart, hogy bocsássa szabadon házi őrizetéből Aung Szan Szú Kji ellenzéki vezetőt. Az amerikai elnök ugyan a többi államférfihoz hasonlóan egy asztalnál ült Thein Szein mianmari kormányfővel, de nem beszélt vele közvetlenül, és nem is fogott vele kezet.
A kétoldalú találkozók másik eredménye egy újabb konkrét ígéret a hat évtizede elmaradt japán– orosz békeszerződés mielőbbi megkötésére. Dmitrij Medvegyev és Hatojama Jukio japán miniszterelnök megállapodtak, hogy erről előfeltételek nélkül tárgyal Moszkva és Tokió. Abban is egyetértettek, hogy ezzel párhuzamosan a területi kérdésről, azaz a Kuril-szigetek négy tagja hovatartozásáról is eszmecseréket folytatnak.
Az amerikai elnök az APEC-csúcs előtt, szombaton Tokióban leszögezte, hogy Washington „lerázhatatlanul” elkötelezett az ázsiai biztonság fenntartása mellett, ugyanakkor a feltörekvő hatalommal, Kínával pragmatikus együttműködésre törekszik. Barack Obama Szingapúrból Sanghajba utazott tovább, ahol Hu Csin-tao elnökkel folytat majd tárgyalásokat.