Közel a független Palesztina?

A Palesztin Hatóság nemzetközi támogatást keres ahhoz a tervéhez, hogy egyoldalúan kikiáltsa a függetlenséget. Az esetleges lépés óriási változásokat hozna, Izrael kormánypártja felvetette, hogy ebben az esetben annektálna számos ciszjordániai települést.

Lavrov Koszovó-példája. Koszovó a Nyugat általi támogatású függetlensége a palesztinokat is arra indíthatja, hogy hasonló utat keressenek. Nem kérdés, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltását számos ország elismerné – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász mozgalom azt üzente, az izraeli megszállás megszüntetése után lehet kikiáltani az ország függetlenségét. (MN)

Tizennyolc év eredménytelen tárgyalássorozata után eljött az idő, hogy az izraeliek megértsék, a nemzetközi közösség elismeri a két állam megoldást, mondta Száeb Erakat palesztin főtárgyaló, akihez csatlakozva Mahmúd Abbász palesztin elnök kijelentette, „Isten segítségével a közeli jövőben önálló államunk lesz Jeruzsálem fővárossal”. Az ötlet felvetése heves reakciókra vezette az izraeli politikusokat. Mindegyikük óvott az egyoldalú lépésektől, amelyek Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint hasonlóan egyoldalú lépések megtételére késztetnék Izraelt is, amelyeket nem részletezett, de sejtetni engedte, hogy ezek nem lennének barátságos döntések. Az ENSZ BT esetleges támogató döntését követően Izrael egy független állam, Palesztina területén állomásoztatna csapatokat, ellentétesen számos nemzetközi szerződés rendelkezésével, így Izrael úgy dönthet, hogy magához csatol több ciszjordániai zsidó telepet. Benjamin Ben Eliézer kereskedelmi miniszter közölte, ebben az esetben pártja, a Munkapárt azonnal kilépne a koalícióból, minthogy a megegyezés kizárólag tárgyalásos úton képzelhető el. A palesztinok azonban épp a békefolyamat kiüresedése és haszontalansága miatt érvelnek úgy, hogy már nem hisznek a tárgyalások sikerében.
Vajon a Biztonsági Tanács támogatná az ötletet? Egyes jelek arra engednek következtetni, hogy ez sem zárható ki. A kulcsszereplő az Egyesült Államok, amely Barack Obama vezetésével sokkal határozottabban kiáll a palesztinok függetlensége mellett, mint bármelyik elődje, bár egyértelműen a tárgyalásos rendezést tartja irányadónak. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter rámutatott, ha nem is fogják már holnap kikiáltani Palesztina függetlenségét, a tárgyalások megrekedése esetén a nagyhatalmak is úgy érezhetik egy idő után, hogy csak egy helyben toporognak, és semmi értelme az időpocsékolásnak. Több palesztin képviselő is arról beszélt, az 1993-as oslói megállapodás után kialakult status quo mára idejétmúlt.
Nehezíti a helyzetet, hogy a Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász a jelek szerint valóban nem fog részt venni a jövő januári választásokon, így teljesen kilátástalan, ki veheti át a szerepét, s mi fog megvalósulni az általa és Erakat által felvázolt törekvésekből. Szalám Fajjád miniszterelnök korábban 2011-re ígérte, hogy felállítják a független állam irányításához szükséges intézményeket. Ahmed Korei korábbi palesztin miniszterelnök arról beszélt, az elmúlt napok során Ramalláhban, a Palesztin Hatóság székhelyén megtárgyalták az előttük álló lehetőségeket, így a harcot, a diplomáciai lépéseket és a szervezetük feloszlatását is átvették. Elemzők azonban azt valószínűsítik, hogy a palesztinok nemzetközi diplomáciai téren fogják terjeszteni terveiket arab diplomaták segítségével, az izraeliekkel való tárgyalások pedig jószerivel szünetelni fognak. Erakat is arról beszélt, nem egyoldalú lépésre készülnek, hanem azt próbálják kipuhatolni, milyen fogadtatásra számíthatna tervük „az európaiak, az oroszok, az ENSZ, az afrikai csoport, a latin csoport, az ázsiai csoport, az amerikaiak és mások szemében”.
A Palesztin Felszabadítási Szervezet már egyszer kikiáltotta a függetlenséget, 1988-ban Algírban, ám akkor a csoport nem ellenőrzött egyetlen palesztin területet sem, és az amerikai kormányzat is terrorszervezetnek tartotta.