Infokommunikációs-technológiai (ikt) fejlesztési akciótervet dolgozott ki az ágazat szereplőinek közreműködésével a kormány. A programban mintegy hetvenmilliárd forint szerepel a célok megvalósítására, ám ez nem új forrásként áll rendelkezésre, hanem jobbára átcsoportosított uniós pénzekről van szó. Mint azt Varga István, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője a program bemutatásakor kifejtette, az Informatikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) közösen kidolgozott akcióterv a hardver-, szoftver- és szolgáltatási terület, illetve a távközlési piac adatátvitellel, internettel kapcsolatos részére koncentrál. – Az informatika húzóágazat, s ezért nagyobb figyelmet érdemel gazdasági és kormányzati oldalról is. Az ide tartozó elektronikai ipar 15 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), s az informatikai szektorban mintegy hatvanezer dolgozót alkalmaznak – emelte ki a gazdasági miniszter. Varga szerint az ikt-akcióterv három pillérre épül: a tudásgazdaság, így a humán erőforrás fejlesztésére, a képzés és a továbbképzés-átképzés támogatására; a kutatás-fejlesztés, illetve az innováció feltételeinek javítására; valamint a beruházások ösztönzésére és a külföldi tőke vonzására.
Keresztesi János, az IVSZ elnöke az akcióterv bejelentésekor kifejtette: az informatika multiplikátor hatása miatt az ágazat fejlesztése az egész gazdaságra pozitívan hat, ezért a két-három éves program végrehajtásakor nagyon nagy szükség lesz az együttműködésre a gazdasági és a kormányzati szervezetek között. A siker érdekében szükség lesz arra is, hogy a következő kormány is támogassa az akcióterv megvalósítását.
Mindeközben folyik a munka a Mobilitás és Multimédia Klaszternél is: a magyar infokommunikációs iparág cégeit, illetve több oktatási intézményt, kis- és közepes vállalkozást magában foglaló szervezet célja a hazai mobil és multimédiás fejlesztések összefogása, valamint az arra érdemesnek talált fejlesztések piaci bevezetése. A klaszterben a szervezetek egyesítik kutatás-fejlesztési erőforrásaikat, illetve értékesítik a közösen létrehozott szolgáltatásokat és eredményeket. Mint azt Lemák Gábor, az összesen hatvankét tagot – köztük például a Magyar Telekomot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet vagy a Közlekedéstudományi Intézetet – magába foglaló klaszter igazgatója elmondta, az indulás óta eltelt két és fél év tapasztalata azt mutatja, hogy az ötletek 80 százaléka alkalmatlan a megvalósításra, így az eddigi kétszázötvenből mindössze ötvenet támogattak. Ebből huszonhárom jutott el pályázati szintig, amelyek összesen 2,7 milliárd forint fejlesztési támogatást nyertek pályázatokon, például uniós és más tőkealapokból. További kilenc pályázatot pedig most bírálnak el.

Ilyet még nem láttunk: maguk a Tisza-hívők szedik ízekre Kulja Andrást