Megalázott, lesajnált orvosi szakma

Közgazdász létemre orvosokat érintő témakörhöz szeretnék hozzászólni. Évekkel ezelőtt már felfigyeltem egy tudatos lejárató manőverre, amellyel a balliberális politika és média össztüzet zúdított többek között az orvostársadalomra, félinformációkat és hozzá nem értő, laikus véleményeket felhasználva. Az elfogult beállítás nyilvánvaló célja az értelmiségi rétegek kiszorítása és elhallgattatása volt.
Ezt követte az SZDSZ-es egészségügyi miniszterek ténykedése (olykor az MSZP színeiben), akik valami egészen alacsony színvonalon hajtották végre az egészségügy tönkretételének tervét, ördögi technikák alkalmazásával, káoszt idéző rendeletek bevezetésével, olyan helyzetet előidézve, amely bizonytalanná tette az orvosok anyagi megélhetését és szakmai kompetenciáját is. Amikor a gyógyító munka feltételei nem világosak és átláthatók, akkor az orvos bárhogyan is dönt egy-egy kritikus kérdésben, hibáztatható, sőt ütköztethető az elégedetlen betegekkel.
Elképesztő, hogy komoly és nagy tudású professzorok tárgyalópartnereként egy intelligens jelzővel a legkevésbé sem illethető, szakmai és emberi tapasztalatok híján lévő SZDSZ-es ifjú miniszterhölgyet voltak képesek az asztalhoz ültetni a politikusok, ami az orvostársadalom mélységes lenézésével volt egyenlő (SZDSZ-es manővernek tartom fiatal női arc bevetését a nagyobb hatás kedvéért, komoly szakértelem nélkül). Az eddig méltán nemzetközi elismerésnek örvendő orvosi alapképzés hat év komoly tanulást igényel (rendelkezem összehasonlító tapasztalattal), a szakorvosi képzés hosszú éveket ölel fel, majd pontrendszer kötelez továbbképzésre, emellett egy-egy komolyabb szakkönyv húsz-harmincezer forintba is belekerül, és a továbbképzést segítő konferenciák szintén nem ingyenesek. Miközben egy középszintű banktisztviselő öt-hatszorosát is megkeresi egy szakorvos bérének, feltehető a kérdés, hogy azok a politikusok, akik több helyről veszik fel százezrekben mérhető javadalmazásukat, előírt pontrendszernek való megfelelés nélkül is, milyen alapon kötelezik az agyonhajszolt orvosokat arra, hogy fillérekért ügyeljenek, és ingyen adják be az oltásokat?
Különös, hogy pontosan a pénz és profit bűvöletében élők állnak elő olyan teljesen jogtalan követeléssel, hogy mások pusztán esküjük okán ingyen végezzenek munkát. Nem tartom helyes válasznak az egészségügyi dolgozók értelmetlen anyagi áldozatvállalását (gyógyszer, mosdó- és tisztítószer vásárlása, saját pénzből!) a jelen körülmények között, miközben cinikus módon pazarolják az ország javait, és milliárdok tűnnek el nyomtalanul vagy ostoba célokra.
Arról már nem is beszélve, hogy milyen következményekkel jár az a tény, ha egy orvos téved, és milyennel, ha egy más foglalkozású, netán politikus.
Husz Mariann, Budapest