(miről folyik Felcsúton a szó )

Én nem tudom, hogy abban az időben, amikor néhány fiatalember megalapította a Fideszt, bárki közülük gondolt-e a hatalomra. Kétségkívül az alapítókban jelen volt az „átoksúly alatt” sorvadozó „ész, erő, akarat”, a történelemben pedig megjelent a lehetőség, hogy ez az erő végre érvényre jusson. Mellékesen jegyzem meg: kevés olyan ember van, aki húsz esztendő alatt annyi mindenen ment keresztül, mint az alapítók egyike, Orbán Viktor. A magam tűrő- és teljesítőképességét ismerve, nehezen tudom elképzelni, miképpen viselte és viseli el azt a terhet, felelősséget, szidalmat és rajongások özönét, ami rázúdult kora ifjúságától mostanáig. Nem a teljesítményén ámulok, hanem mentális stabilitásán, ami remélhetőleg most a Fidesz és a polgári szövetség minden politikusának magatartását és habitusát befolyásolja.
Híradások szólnak arról, hogy (néhány vezetőtársával együtt) Orbán Felcsúton hallgatja meg azokat a képviselőnek jelölhető személyeket, akiket a választókerületekben élő fideszesek támogatnak. Miről van itt szó tulajdonképpen? Valószínűleg arról, hogy Orbán Viktor húsz esztendő politikai tapasztalataival valamifajta szűrő szerepét látja el, mivel tisztában van azzal, hogy a hatalom olyan személyeket is vonz, akiket elsősorban az önérdek vezérel. Ha reményeim nem csalókák, akkor ez azt jelenti, hogy a Fidesz olyan képviselőcsoportot akar létrehozni, amely szellemi és erkölcsi szempontból kikezdhetetlen, amelyben elkötelezettség, becsület és stabil világnézet van jelen. A jelen szituációban maga az elnök és vezetőtársai is nyilván érzik, hogy többről van szó, mint szokványos választási küzdelemről. A két cikluson át regnáló szocialista–szabad demokrata kormányzat hátterében egy olyan parlamenti képviselőcsoport állt, amely a közérdeket és a morált semmibe vette, s a szavazógépezet csakis a haszonszerzési periódus meghosszabbítását szolgálta. Ez az érdekszövetség az erkölcsöt kiiktatta a politikából, és képmutatással helyettesítette. Az új kormánynak ennek az ellenpólusát kell képviselnie. Ebbe nem fér bele semmiféle törvénytelenség, de könnyelműségből vagy túlzott magabiztosságból elkövetett hiba sem. Természetesen bármilyen tapasztalt, s bármilyen fejlett emberismerettel rendelkezik, senki sem láthat be mások agyába és szívébe. De vannak módszerek és technikák, amelyek révén a durva jellemhibák és mentális gyengeségek felfedezhetők.
Elképzelhető, hogy ezeken a beszélgetéseken a jelöltek nemcsak politikai eligazítást kapnak, hanem emberi tanácsokat is a helyes magatartással és a haszontalan egyedi megnyilvánulásokkal kapcsolatban. A közszereplők viselkedése, habitusa az egész ország szemléletmódjára, vélekedésére hatást gyakorol. Társadalmunkra nagy mértékben jellemző a tisztelet hiánya, minden tekintély megsemmisülése, mivel az úgynevezett fensőbbség korruptnak, becstelennek és felelőtlennek mutatkozott. Nincsenek jó példák és nincsenek példaképek, legfeljebb csak pártos módon: a hasonló csakis a hasonlónak örül. Ez a kiüresedés és hitelvesztés azt is magával hozta, hogy az ország maga nemzetközi értelemben tisztelhetetlenné és tekintélynélkülivé vált. Ezen csak egy módon lehet változtatni, ha belső ügyeinkben, a különböző társadalmi népcsoportok, a többség és a kisebbség viszonyában alapvető fordulat következik be.
Mindehhez pedig példa és példakép kell, egy olyan domináns politikai elit, amelyet tisztelni lehet. Reményeim szerint ezt szolgálják a felcsúti beszélgetések. Még szebb reményeim szerint: a nemzeti történelem végszükség esetén mindig korrigálja önmagát, s létrehoz egy olyan erőt, amely a változás végrehajtására képes. Hogy az, amire vágyunk, mikor ölti fel a valóság képét, én nem tudom…