Rengeteg szó esett mostanában arról, hogy akár a távhőszolgáltatás létét veszélyeztetné, ha tömegek válnának le a rendszerről. Azonban a váltás nem mindenhol bizonyult jó megoldásnak, így több, korábban levált társasház is azt fontolgatja: visszatér a távhőhöz.
Lapunknak egy XVIII. kerületi, a Csontváry utcában lévő, 231 lakásos panelháztömb üzemeltetői számoltak be arról, miért gondolták meg magukat a lakók, s miért nem akarnak tovább gázzal fűteni.
A gázkazánt öt éve szereltették fel abban bízva, hogy ezzel a lakások fűtési és melegvíz-költsége jelentősen csökken. Ehhez a tulajdonosok öt évre 57 millió forintos hitelt vettek fel, évi 3,5 millió forintos kamattal. Ezért a pénzért a kivitelező három darab kazánt telepített a tömbbe, ezenkívül semmilyen más jellegű fűtéskorszerűsítés nem történt, vagyis megmaradtak a régi csövek és a rossz hőleadású radiátorok.
A házat kezelő társaság – amely csak a leválási munkálatok közben vette át a feladatot – képviselői lapunknak elmondták, számos beruházás elmaradt a kazán kiépítésekor, amely a biztonságos és szabályos működéshez szükségeltetett volna. Nem került például vízszűrő-berendezés a beérkező vízhez, így ezt utólag kellett beszerezni, mikor a kemény vízből származó lerakódások már eltömítették a csöveket. Ezenkívül nincs a rendszerben tartalékszivattyú sem, ami azt eredményezi, hogy a legkisebb probléma esetén is leáll a kazán működése, ezzel megfosztva a fűtéstől és a meleg víztől a lakókat. Ráadásul a karbantartást sem végzi el a kivitelező cég, mégpedig azért, mert megszakították a kapcsolatot a ház kezelőivel. Ez azért is jelent gondot, mert a váltáskor a kivitelező nem adta át a műszaki papírokat – s ez az öt év alatt sem teljesült, ami miatt a házkezelő be is perelte a társaságot.
A leválással megváltozott a fizetés módja is, hiszen míg a távfűtésnél lakásonként érkezik a csekk, addig a gázkazán esetében kénytelen a közös képviselő összegyűjteni a fizetendő összegeket, s továbbítani a pénzt a szolgáltatónak. Ez azonban a XVIII. kerületi ház esetében azt eredményezte, hogy az addig évi harmincmillió forintos költségvetés nyolcvanmillióra hízott, hiszen a közös költség mellett megjelent a gázdíj és a kazán karbantartásának költsége is. Csakhogy sokan – a beszámolók szerint mintegy hatvan lakás – késve vagy egyáltalán nem fizetnek, így öt év alatt több mint húszmillió forintos közüzemidíj-tartozás halmozódott fel a házban. Mivel a szolgáltató lakásonként nem, csupán az egész tömbre nézve tudná elzárni a gázt, így a házkezelő elmondása alapján a működési költségekből kell kigazdálkodni a gázdíjat is, ami miatt nem marad pénz a szükséges felújításokra. Hozzátették, a távhő esetén alkalmazott lakásonkénti számlázásnál ilyen eset nem fordulna elő.
Balog Róbert, a lapunkat tájékoztató házat korábban hővel ellátó Főtáv szóvivője megkeresésünkre elmondta: a leválás után műszakilag nem nehéz feladat a távhő visszaállítása, hiszen a csövek ott vannak továbbra is ezekhez a tömbökhöz közel, csupán össze kell azt kötni a szóban forgó házzal. Azonban minden új vagy visszatérő fogyasztó esetében gazdaságossági vizsgálatot végeznek, amely során megnézik például az adott épületben lakók fizetőképességét. Ennek célja az, hogy az újonnan csatlakozó felhasználó nem okoz-e kárt a már Főtáv által ellátott ügyfelek számára, hiszen, mint Balog Róbert kiemelte, az utóbbiak érdekeit védik. Hozzátette, problémát az jelenthet, ha a tömbben lakók ötven-hetven százaléka nem tud rendszeresen fizetni a szolgáltatásért.
A szóvivő kifejtette, hogy jelenleg mintegy kétezer lakás tulajdonosa jelezte nekik a csatlakozási szándékát. Hozzátette, ezek között vannak a távhőhöz való visszatérést fontolgató panellakások, illetve kisebb, de új építésű társasházak is.

Megszólaltak a Mályi-tóba fulladt fiú vele fürdőző barátai