Ez a zászló azt jelenti, hogy egy nagy, sorsfordító küzdelem kezdődik Magyarország számára – jelentette ki tegnap a Fidesz elnöke Budapest XXII. kerületében, az 1932. október 23-án emelt, 1948-ban lerombolt és most újjáépített nagytétényi országzászló avatóünnepségén. Nekünk, akik felelősséget érzünk az ország sorsáért, immár nem az a dolgunk, hogy emésszük magunkat az elpazarolt évek miatt, hanem hogy végigvigyük, amivel a történelem megbíz bennünket: legkésőbb öt hónap múlva győzelemre vigyük Magyarország ügyét, aztán újjáépítsük az országot – szögezte le Orbán Viktor. Nyomatékosította: nem lehet a nép ellenére kormányozni, de az olyan kormányokat, amelyek megrövidítik az embereket, eléri a végzet. Eljön az az idő, amikor vállalni kell a felelősséget a hivatali visszaélésekért is – fűzte hozzá a pártelnök, figyelmeztetve: látja előre, hogy „a múlt – a mostani jelen – gáncsolni próbál majd, ahol tud”.
Amikor felvonnak egy zászlót, az két dolgot jelenthet: vagy azt, hogy lezárult egy küzdelem, vagy azt, hogy éppen most kezdődik – jegyezte meg Orbán az újraállított emlékműre tekintve. Szerinte a mostani alkalom egy új küzdelem kezdete. A tétet rendkívülinek nevezte, mondván, nemzedéke számára talán soha nem adódik még egyszer olyan pillanat, amikor Magyarországon végérvényesen lezárható az átmenet korszaka, és egy teljesen új fejezet, új irányt kezdődhet.
Orbán Viktor ugyanakkor kijelentette: 1956 példája azt mutatta meg, hogy Magyarország igazi hangja a józan észé. Nem a szélsőség, nem a diktatúra, nem a pénz, nem a gyűlölet hangja, hanem a józanul cselekvő, gondolkodó magyar emberek hangja – fogalmazott, hozzátéve: ezt a hangot hallja ma is.
Szabolcs Attila, Budafok és Tétény fideszes polgármestere beszédében emlékeztetett arra, hogy a korábbi országzászló csupán alig tizenöt éven keresztül hirdethette az egységes nemzeti összetartozást, mivel mint a hasonló emlékművek, ez is a kommunista rombolás áldozata lett. Pedig a gondolat jelenleg is aktuális, elég, ha a szlovák nyelvtörvényre gondolunk – fejtegette a kerület vezetője, aki a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra utalva azt mondta, hogy a zászló nemcsak Trianonra, hanem arra a gyalázatos december 5-ére is emlékeztet, amikor hazug propaganda hatására magyar tagadott meg magyart. A jóból, szépből lehet erőt meríteni, mint az ’56-os hősök példájából, a rosszból pedig sokat tanulni – közölte Szabolcs Attila.
Az ünnep előtti napon egyébként a szocialista pártelnök kifogásait hangsúlyozta a közelgő nagytétényi ünnepségre hivatkozva. Lendvai Ildikó – aki XXII. kerületi országgyűlési képviselői minőségében meghívást kapott az ünnepségre – ugyanis közleményében azt írta: reméli, Orbán Viktor nem azért mond beszédet október 23-án Nagytétényben, hogy „újabb kerületbe vigyen megosztást, hanem csak saját szélsőségesei elől menekül a belvárosból”. Az MSZP elnöke nem kevesebbet állított, mint hogy a Fidesz és elnöke a közös ünnepeket már rég elvette Magyarországtól, a fővárost pedig odaadta a szélsőségeseknek. „Évek óta nincs közös március 15-e és közös október 23-a. Még az ’56-os forradalom 50. évfordulója sem volt kivétel. Az egész világ képviseltette magát a közös ünnepségen, a Fidesz nem” – magyarázta a szocialista politikus. „Lendvai Ildikónak vagy igen rövid az emlékezete, vagy tanúi lehettünk eddigi legarcátlanabb hazugságának. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján – nyilvánvalóan felsőbb utasításra – rohamrendőrök támadtak brutálisan a Fidesz békés megemlékezésén részt vevő emberekre is” – reagált Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Az ellenzéki párt elnöki stábjának vezetője hangsúlyozta: „jobb, ha Lendvai Ildikó is tudja, hogy az akkor történtekért előbb-utóbb vállalni kell a jogi, politikai és erkölcsi felelősséget”.
origo.hu
Kórházból üzent Reviczky Gábor – életmentő beavatkozás előtt áll
