Anyagilag igen nehéz helyzetben van a Magyar Televízió, elég csak a költségvetési elvonásokra vagy éppen az áfaemelésre utalni. Ezt tetézi, hogy az intézményt felügyelő kuratóriumi elnökség sem könnyíti meg az MTV dolgát. Mintha nem csak a pénzről volna szó…
– A tévékuratórium elnökségében egy sajátos médiakoalíció működik. Ez az MSZP, az SZDSZ és az MDF által delegált tagokból áll. Minthogy formálisan már az SZDSZ is ellenzéki pártnak számít, így a kuratóriumi elnökség ellenzéki feléből foglal el helyet. A kormányoldalt az MSZP-s delegáltak képviselik. Az ellenzék és a kormányoldal fele-fele arányban osztozik a kuratóriumi elnökség helyein, így a szocialista tagok – karöltve az SZDSZ és az MDF által delegáltakkal – a testület kétharmados többségét adják. Ez valódi többség, ugyanis az említett elnökségi tagok feltűnően együtt mozognak a leglényegesebb kérdésekben.
– Ezek számok, a tévé felügyelete ettől függetlenül működhetne némiképpen feszültségmentesebben is.
– Ez politika. A médiakoalíció, élve vagy időnként talán visszaélve kétharmados többségével komoly nyomást gyakorol a tévé vezetésére. Nem azt mondom, hogy a felügyelet nem jár együtt a szoros ellenőrzéssel, de a nyílt nyomásgyakorlás már más ügy.
– Érzem, hogy rögtön rá fogunk kanyarodni a Nap-kelte témájára…
– Sok más téma is van, de ha már itt vagyunk, beszélhetünk róla. Az elmúlt hetekben két, tévével kapcsolatos esemény egymásra csúszott. Az egyik a finanszírozás kérdése. A tévé számára a kuratóriumi elnökség ugyanis korábban felhatalmazást adott egy két és fél milliárdos hitelfelvételt. Ez az összeg elengedhetetlen a jövő évi működéshez. Ráadásul ezt a pénzt már előre el is költötte a tévé, hiszen költöznie kellett, hogy mást ne mondjak. Az sem volt olcsó mulatság. A lényeg, hogy a tévé számított erre a pénzre. Csakhogy ugyanaz a kuratóriumi elnökségi többség, amely engedélyezte a hitelfelvételt, utóbb megvonta ezt a hozzájárulást. Ráadásul 7,5 milliárdos központi elvonással is szembe kell néznie az MTV-nek, így nem csoda, hogy spórolnia kell.
– A Nap-kelte szerződésének felbontása pusztán csak spórolás volt ön szerint? Sokan politikai hadjáratot sejtenek a háttérben.
– A balliberális oldalról hallottam ezt, máshonnan nem. A helyzet viszonylag egyértelmű: Medveczky Balázs ügyvezető alelnök úgy döntött, mivel nincs pénz, spórolni kell. Ennek igencsak logikus módja, hogy a tévé saját belső gyártásban készítse a műsorokat, és ne külsős producerektől vegye meg igen drágán. Medveczky kijelentette, az összes külső gyártású műsortól megválik, hiszen a tévé nincs abban a helyzetben, hogy még azokat is eltartsa. Van stúdiója, vannak szakemberei, nem kell másoktól rendelni azt, amit maga is meg tud valósítani. A balliberális oldalt azért érintette érzékenyen ez a döntés, mert a holdudvaruk vállalkozóihoz tartozott szinte az összes külső műsor.
– Szóval azt mondja, tudomása szerint nem volt politika a Nap-kelte eltávolítása mögött.
– Amögött volt politika, hogy az a műsor egyáltalán az MTV képernyőjére kerülhetett. Nem tudok arról, hogy bárhol az unióban létezne olyan közszolgálati televízió, amelynek képernyőjén egy üzleti érdek alapján működő magán kereskedelmi tévé sugározhatná saját műsorát.
– Anyagi kérdésre leszűkítve a témát: jól vagy rosszul járt a tévé a Ma Reggellel?
– Adásonként egymillió forintot hoz a konyhára.
– A Nap-kelte ehhez képest mekkora üzlet volt?
– A tévének semekkora. Le kellett mondani érte a reggeli műsorsáv reklámidejéről, az MTV fizette a műsor főszerkesztőjét, a tévé munkatársai is részt vettek az adás továbbításában, ráadásul az archívum is minden további ellenszolgáltatás nélkül a Nap-kelte rendelkezésére állt. Ezeket ha forintosítjuk, kiviláglik, hogy sokkal jobban jár most az MTV.
– Mintha ezt nemigen akceptálná az ön által médiakoalíciónak nevezett kuratóriumi elnökségi többség.
– Régebbre nyúlik vissza ez az ügy. A 7,5 milliárdos elvonás, a 2,5 milliárdos hitelfelvételi hozzájárulás megtagadása azok után következett be, hogy a szocialisták favoritját, Székely Ferencet nem választotta meg a nagykuratórium. Emlékezetes, hogy Székely nemhogy a megválasztásához szükséges szavazatok kétharmadát, hanem még az egyszerű többségét sem kapta meg. A tévé szorongatása ezek után kezdődött. Most meg itt van a nagy csodálkozás, hogy eltűntek a számukra kedves műsorok. Pedig a tévé másképpen nem tud spórolni.
– Azt azért ön is elismeri, hogy hatékonyabban is működhetne az MTV.
– Persze. De éves szinten már az is százmilliós megtakarítást jelent, hogy nem különböző producerek teszik el azt a pénzt, amiből a tévé a saját feladatát ellátva, maga is tud műsort készíteni. Más kérdés, hogy az ésszerűtlen kiadásokat egy szinten túl nem lehet lefaragni.
– Nem értem, miért ne lehetne lefaragni…
– A legnagyobb tehertétel az új székház. Egy olyan ingatlanról van szó, amely nem az MTV tulajdona, hanem egy ciprusi hátterű, voltaképpen ismeretlen tulajdonosi struktúrájú kvázi offshore cégé. E vállalkozásnak néhány millió forint a saját tőkéje. A tévé az épületet csak bérli, valamint fizet az üzemeltetésért, karbantartásért, szintén ennek a cégnek. Ez éves szinten négy és fél milliárd forint körüli összegbe kerül.
– Egyébként sem lenne ingyen az épület.
– De nem kerülne ennyibe. Az MTV több tényező miatt van ilyen nehéz anyagi helyzetben: először is azért, mert valakik valamiért ráerőltették ezt a botrányos székházszerződést; másodszor azért, mert hihetetlen mennyiségű pénz ömlött ki a tévéből külső produceri irodákhoz; a harmadik ok pedig az, hogy a kormány döntése értelmében 7,5 milliárddal kevesebb pénzt kap az intézmény. Mindezt kiegészíti ráadásul az, hogy éveken keresztül nem emelkedett az intézmény támogatása, amit az infláció erodált, ráadásul jött egy áfaemelés is. Az okok mindegyike mögött vagy baráti-üzleti, vagy politikai érdekek, döntések állnak. Ezért azt mondom, hogy bár a tévé valószínűleg működhetne
ésszerűbben, de a bajainak nagy részét nem magának köszönheti.
– De rajta kérik számon a hiányosságokat.
– Az elmúlt húsz esztendő tanulsága az, hogy általában azok veszítenek a legtöbbet, akik nyomást próbálnak gyakorolni a közmédiára. Bár annyit el lehet érni mindezzel, hogy a televízió dolgozói sokkal nehezebb körülmények között, nagyobb nyomás alatt, nagyobb bizonytalanságban, kevesebb pénzől, így szükségszerűen rosszabb műsort tudnak majd készíteni. Ennek levét pedig a nézők iszszák meg, hiszen joggal kérdezhetik, hogy miért olyan a tévéjük, amilyen, ha egyszer az adóforintjaikból igen sokat áldoznak rá. Ezen a ponton pedig kiderül az, hogy ki felelős a televízió állapotáért. Aki mindezért felelős, az nemigen tud szimpátiát ébreszteni önmaga iránt.
– A tévékuratórium elnökségének többsége felvetette, hogy hívják vissza Medveczkyt, és valaki más, „lojálisabb” embert ültessenek a helyére. Mi változna meg azzal, ha ezt meglépnék?
– Már a felvetés is abszurd. Ezt a kérdést ugyanis világosan szabályozza a médiatörvény. Rudi Zoltán tévéelnök mandátumának utolsó napján nevezte ki alelnökké Medveczkyt. A kuratóriumi elnökségnek – legalábbis a médiatörvény szerint – akkor és csak akkor lett volna joga megvétózni Medveczky kinevezését. Ez akkor nem történt meg, tehát Medveczky az alelnök. Így szól a törvény. Ezt írná most felül a médiakoalíció, és keres furmányos eszközöket arra, hogy a tévét irányító alelnököt eltávolítsák.
– Ön szerint ezt meg tudják tenni?
– Törvényesen semmiképpen sem. Az mindenesetre világos, hogy az MSZP– SZDSZ–MDF-delegáltak nyíltan megvonták a bizalmat Medveczky Balázstól. Az pedig még világosabb, hogy az ő bizalmuk megingása a Nap-kelte kiebrudalása után vált nyilvánvalóvá.
– Tetszettek volna elnököt választani…
– Nekifutottunk párszor. De az eddigi jelöltek, már akik a kuratóriumi elnökség kétharmadának támogatásával jelöltté váltak, kivétel nélkül a szociálliberális holdudvarhoz tartoztak. Ezt a fajta egyoldalúságot, politikai kiválasztást a civilekkel kiegészült nagykuratórium nem támogatta.
– A pénzél maradva: nehéz helyzet ide vagy oda, a nyilvánosságra került adatok alapján tucatnyian visznek haza milliós fizetéseket a tévében. A teljes költségvetéshez képest talán nem számít mindez, de sok „kicsi” sokra megy…
– A menedzsmentben többen is vannak, akik úgy keresnek milliós összegeket, hogy nem látszódik az ezt megalapozó teljesítmény. Ezen nyilván változtatni kell, és tudtommal Medveczky Balázs már neki is látott a helyzet felmérésének.
– Spórolásról beszéltünk, van itt még egy téma. Mégpedig az a pikáns dolog, hogy a tévét felügyelő kuratóriumi elnökség pert indított az önmaga által ellenőrzött intézmény, vagyis az MTV ellen. Mégpedig azzal az indoklással, hogy a televízió szabálytalanul, a kuratóriumi elnökség beleegyezése nélkül kötött meg olyan szerződéseket, amelyek az engedélyköteles 300 millió forint összeghatárt meghaladták.
– Három műsorról van szó. Az egyik Az örökös, a másik a Csináljuk a fesztivált, a harmadik pedig A Társulat. A dolog furcsasága abban áll, hogy e műsorok szerződéseit még az előző tévévezetés kötötte. De ettől függetlenül magam is azt mondom, hogy ha van egy jogvita, akkor a bíróságra kell bíznunk annak megítélését.
– Évek óta tele van „ügyekkel” az MTV, most is ilyenekről beszélgetünk. Sokan szeretnének egy botrányok nélkül működő, színvonalas tévét. Ön szerint mikor teljesülhet ez a kívánság?
– Ezt megmondani nem tudom, de nem csak ön szeretne normális, értékteremtő és értékközvetítő televíziót, elhiheti. A közszolgálatiságot sokan, sokféleképpen megmagyarázták, definiálták már. A törvény szerinti közszolgálati tartalmak mellett valami nagyon hiányzik a köztévéből, ez pedig az egyetemes magyar kultúra. Nem elég csak a pesti, belvárosi zenét, színházat, irodalmat, képzőművészetet bemutatni, nem elég csak a már unásig ismert szerzőket, esztétákat, kritikusokat megszólaltatni. Magyarország színesebb, más városokban vagy éppen falvakban is csodálatos kulturális értékek születnek, olyanok, amelyek nem csak egy szűk, jól körülhatárolt rétegnek jelentenek valamit. Ezzel évtizedek óta adós a Magyar Televízió, azzal pedig végképp, hogy mindezt az egész Kárpát-medencét magába foglalóan feltárja.
origo.hu
Több helyen is kigyulladt az aljnövényzet – a tűz a város felé terjed
