Sólyom László Őszöddel példálózott

1956 élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondtuk az igazságot, és ezzel visszanyertük méltóságunkat – jelentette ki ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő szerint Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde sokkolóan nyílttá tette a mára kialakult morális válságot.

Mizsei Bernadett
2009. 11. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ’56-hoz való hűség azt jelenti: nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel, és megvédjük annak egyértelműségét – jelentette ki Sólyom László csütörtökön a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A köztársasági elnök az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 53. évfordulóján azzal szólította meg a fiatalokat: immár rajtuk van történelmünk nemzeti emlékezete ébrentartásának és továbbépítésének terhe.
Nagy Imre emlékét idézve elmondta: nagysága abban állt, hogy felismerte és vállalta azt a történelmi szerepet, amelyet a forradalmi magyar nép neki szánt, és inkább meghalt, mintsem visszalépjen. Véleménye szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke újratemetésének katartikus élménye a nemzet számára a hazugságtól való megtisztulás felszabadító érzése volt.
Álláspontja szerint a tisztánlátást abban, hogy 1956 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása, vagyis a morális válság. Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök balatonőszödi beszédére kitérve megjegyezte: annak nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá. – Az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Balatonőszödön bevallott módját bizalmi szavazáson jóváhagyta – fogalmazott. Hozzátette: a mára kialakult légkörben még fontosabbá vált az egyértelműség, és az, hogy ki hivatkozhat hitelesen ’56-ra.
Ünnepi beszédében kiemelte azt is: aki azt mondja, hogy nem volt rendszerváltás, nem értheti meg ’56 lényegét sem, nem érti a nemzeti függetlenség és a szabadságjogok értékét, amelyekért anynyian életüket adták. Azoknak, akik úgy vélik, hogy a rendszerváltás folyamatos volt a Kádár János idején zajló gazdasági vagy politikai reformoktól kezdve, azt javasolta: lapozzák fel a kerekasztal-tárgyalások hiteles jegyzőkönyveit, amelyekből kiderül, hogy az MSZMP nem akart eljutni az abszolút törésvonalig. Emlékeztetett: mind az ’56 forradalom, mind a rendszerváltás lényegüket tekintve abszolút tagadásai voltak az állampárti kommunista vagy szocialista rendszernek. Megjegyezte azt is: a megtorlás során nemcsak embereket akasztottak fel vagy géppuskáztak le számolatlanul, hanem ’56 legnagyobb ajándékát, a szolidaritást is megölték.
Pártpolitikai vitákba is beleszólt az államfő csütörtöki beszédében; minősítette a parlamenti többséget, ami már nem közös véleményt fejez ki – reagált tegnap Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke Sólyom László köztársasági elnök előző napi beszédére. A pártelnök közleményében leszögezte, a köztársasági elnök a nemzet közös érzéseit kifejező szép szavakkal emlékezett az 1956-os forradalomról. Hozzátette: az MSZP a nemzet ünnepén nem akart politikai vitát nyitni, ezért csak a központi ünnepségek lezárultával reagál a köztársasági elnök október 22-i beszédére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.