Talicskával tolják ki a profitot

Több ezer milliárd forint értékben menekítik ki az országból a profitot a külföldi befektetők. Más országokhoz képest nálunk kiugróan kevés munkahelyet teremtettek a multinacionális cégek, mert a megtelepedett külföldi vállalatok sokkal inkább kötődnek a globális, mint a magyar gazdasághoz – állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap megjelent tanulmánya.

Szabó Anna
2009. 11. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem tolják a magyar gazdaság szekerét a hazánkban megtelepedett multinacionális vállalatok. Miközben a háromnegyed részben az irányításuk alatt álló export a rendszerváltozás óta ötszörösére emelkedett, addig a foglalkoztatás nálunk egy helyben toporog, vagyis a külföldiek vajmi keveset segítettek a hazai lakosság 71 százalékát alkalmazó hazai kis- és középvállalkozókon. Erre a következtetésre jutott az ÁSZ Kutató Intézete, amely tegnap ismertetett tanulmányában hangsúlyozza: a multik sokkal szervesebben kötődnek a globális, mint a magyar gazdasághoz, többek között ezért sem került sor a hazai gazdaság egészének felzárkózására.

*

Az állam gazdasági szerepvállalásáról készített tanulmány szerint a hazai kettős gazdaság kialakulásának egyik legfontosabb oka, hogy a külföldi beruházások már a betelepülésükkor is kevés munkahelyet teremtettek. Ráadásul saját fejlődésükbe csak csekély mértékben vonták be a magyar kis- és közepes vállalkozásokat.
Az ÁSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok tíz százalékkal kevesebb embert alkalmaznak, mint az uniós átlag, miközben a belföldi tulajdonú vállalkozások 15 százalékkal kisebb mértékben részesülnek a hazánkban megtermelt javakból. Pulay Gyula, az ÁSZ Kutató Intézetének főigazgatója a tanulmány tegnapi ismertetésén kiemelte, hogy a döntően külföldi kézben lévő exportra termelő cégeknél kifejezetten alacsony a hazai munkaerő bevonása, ami Lengyelországban és Csehországban viszont a mienkénél kétszer nagyobb. – Ez cáfolja azt a sokszor hangoztatott véleményt, miszerint a külföldi tőke az olcsó magyar munkaerő kihasználása miatt települt hazánkba – fogalmaznak a számvevők. A tanulmány szerint az aránytalan szerkezetű hazai gazdaságot még jobban eltorzítja a jövedelmek kiáramlásának felgyorsulása: míg 2002-ben 1243 milliárd forintot vittek ki az országból profit vagy kamat formájában a külföldi tulajdonosok, 2007-ben már 4093 milliárd forint hagyta el az országot. A legnagyobb ugrás 2006-ban történt, ekkor majdnem megduplázódott a külföldiek tőkekivonása az előző évhez képest. Nem szépít a képen az sem, ha a külföldiek hazai befektetéseinek értékét levonjuk ebből az összegből, mert még így is 2120 milliárd forint negatívumot mutatott az egyenleg 2007-ben.
– 2003-tól kezdve a külföldiek jövedelmük egyre kisebb részét fektetik be újra hazánkban, azaz rohamosan emelkedik a külföldieknek osztalékként kifizetett pénzek összege. Mindez azt jelenti, hogy a külföldi tőke egyre kevésbé tekinthető növekedést serkentő tényezőnek – olvasható a tanulmányban, amely hangsúlyozza: a külföldi és a belföldi kézben lévő termelés szétválását a magyarországi export és a GDP éles különválása is jelzi. Miközben a GDP az utóbbi hét évben esztendőnként átlagosan egy–négy százalékos ütemben növekedett, addig a kivitelünk rendre kétszámjegyű fejlődést produkált. A kutatóintézet azt is kifogásolja, hogy a gazdasági szférának nyújtott állami támogatások pazarlóak és összehangolatlanok, az állami közbeszerzések költségei pedig indokolatlanul magasak.

Súlyos kritikák. Fenntarthatatlan a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának jelenlegi rendszere, ami egyrészt finanszírozhatatlanná vált, másrészt bizonyos lobbiérdekek miatt rendkívül pazarló – derül ki az ÁSZ Kutató Intézetének egy másik tanulmányából, amely a fogyatékossággal élőket foglalkoztatók támogatását vizsgálta. A számvevők szerint hazánkban a megváltozott munkaképességűeknek csupán hét-kilenc százaléka dolgozik, miközben ez az arány az unióban közel negyven százalékot tesz ki. Klauber András, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főorvosa a tanulmány tegnapi bemutatóján hangsúlyozta: az orvosi, a szociális, a képzési és a foglalkoztatási rendszereknek egymással összehangoltan kellene működnie ahhoz, hogy az egészségkárosodást szenvedett emberek minél hamarabb és minél nagyobb számban álljanak munkába. Klauber András komoly problémaként említette, hogy óriási a szakemberhiány a rehabilitáció területén: az egészségügyi rendszer átalakítása miatt ma több olyan kórházi osztály működik az országban, mint amennyi rehabilitációs szakorvos van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.