Ritoók Zsigmond Bolyai-díjas ókortudós Szophoklész Antigonéjáról tartott előadásával újraindult a nyolcvanas-kilencvenes években legendássá lett Gólyavári esték sorozat. Frank Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol és amerikai tanszékének vezetője, a sorozat szerkesztője arról beszélt Ritoók Zsigmondnak, fontos lenne, hogy alapvető értékek mellett tegye le a voksát az egyetem. A nyitó előadásra felkért tudós rávágta, hogy akkor ő Antigonéról beszélne szívesen. Bevezetőjében szólt arról, hogy a kutatások szerint például Haimón és Iszméné sorsa, alakja nem egyezik meg a Szophoklész-tragédia szereplőivel, vagyis az ókori drámaíró nyilván átdolgozta mondanivalójához a mítoszokat. (Haimón nem volt Antigoné vőlegénye, és egyébként is szfinx végzett vele – jóval korábban. Iszméné pedig papnő volt, nem volt Antigoné testvére, viszont Eteoklész fia mindkettejüket megégette.)
Ritoók Zsigmond előadásában Antigonét olyan alakként ábrázolta, aki az általa követett, képviselt, megvalósított érték miatt elmagányosodik, az isteni törvényt képviselve szembekerül az aktuális normával, a hatalommal és az emberi törvénnyel, sőt az életét is fel kell áldoznia, mert a világ – mint a tudós kifejtette – nem viseli el azt, amikor egy érték közvetlenül megvalósul. Ritoók professzor szerint Antigoné helyzete, magányossága minden korban újra megjelenik. A profeszszor szavai nyomán hirtelen elképzelhettük azt is, hogyan fogadhatta a Krisztus előtti ötödik századi görög közönség Szophoklész merész gondolatait. Az előadás után a zsúfolásig megtelt nézőtérről tanárok és diákok egyaránt kérdéseket tettek fel, hogy a válaszok hidat teremtsenek az ókori és a mai ember lelke között, az általunk megtapasztalt valóság és a lélek szerinti realitás között.
December 9-én Szabó Miklós régészprofesszor Klasszikus–antiklasszikus – Európai gyökerek, európai identitás című előadásával folytatódik a sorozat.
origo.hu
Orbán Viktor: Összeült a Védelmi Tanács az iráni helyzet miatt
