Uniós engedmény?

Csehország mentességet kaphat a lisszaboni szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. A svéd javaslat szerint Prágával egészítik ki a Lengyelországnak és Nagy-Britanniának nyújtott kivételt megfogalmazó szöveget. Szlovákia kivár.

Intés. A héten több európai parlamenti képviselő is óva intette az uniós vezetőket olyan engedmények megtételétől, amelyek révén a lisszaboni szerződés gyakorlatilag elfogadná a Benes-dekrétumokat. Győri Enikő (Fidesz) az EP plenáris ülésén emlékeztetett arra, hogy a 143 dekrétum közül tizenhárom olyan, jogilag ma is érvényes dokumentum, amely fenntartja az európai jogrenddel ellenétes kollektív bűnösség elvét. „Ha az unió e témában nyilatkozatot tesz, ezen megalázó és az unió szellemiségével összeegyeztethetetlen dokumentumokat fogja magasztalni. Ez minden jóérzésű ember és demokrata számára elfogadhatatlan, s nagyon szeretném óva inteni ettől az unió vezetőit” – fogalmazott a néppárti politikus. (P. I.)

Svéd javaslatra Csehország mentességet kaphat a lisszaboni szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. Stefan Füle, az európai ügyekért felelős cseh miniszter szerint a kompromisszum lényege, hogy módosítják a Lengyelországnak és Nagy-Britanniának nyújtott kivételt megfogalmazó szöveget. „Beillesztjük azt, hogy Cseh Köztársaság, illetve egy veszszőt” – idézte az MTI a tárcavezetőt. Pozsony egyelőre nem kíván reagálni az új fejleményre. A cseh elnökhöz hasonlóan a Benes-dekrétumokat féltő Robert Fico miniszterelnök leszögezte: ha Szlovákia nem részesül ugyanolyan bánásmódban, mint Csehország, a cseh követelés teljesítését megvétózzák. Peter Stano szlovák külügyi szóvivő szerint cseh partnereik tudják, hogy a volt Csehszlovákia jogrendjét érintő kivételnek automatikusan Szlovákiára is vonatkoznia kell, mert egyike az utódállamoknak.
Káros és félrevezető feltételezésnek tartja a külügyi tárca lapunk csütörtökön megjelent írását, amelyben beszámoltunk Balázs Péter BBC-interjújáról. Mint írtuk, a magyar diplomácia vezetője tulajdonképpen a pozsonyi álláspont mellett érvelt a Benes-dekrétumok ügyében, amikor – az elutasítás helyett – arról beszélt, hogy meg lehet találni a megfelelő jogi módszert a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos cseh, illetve szlovák felvetések helyes megválaszolására. „Van mód arra, hogy megadják Prágának és Pozsonynak a jogi és erkölcsi biztosítékokat az uniós reformszerződéssel kapcsolatban általuk felvetett problémákra” – mondta ezzel kapcsolatban Balázs Péter. Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő azzal védte a tárcavezető nyilatkozatát, hogy a BBC-interjúban Balázs Péter szóba sem hozta a Benes-dekrétumokat. Az állásfoglalás ugyanakkor megfogalmazza azt, amit a tárcavezető elmulasztott megtenni az ominózus interjúban. „A Külügyminisztérium ismételten megerősíti, hogy a második világháború után a Csehszlovákiában élő magyarok kollektív bűnösségét kinyilvánító rendelkezéseket nem tartja az európai jogrenddel összeegyeztethetőnek” – áll a közleményben.