Úgy tűnik, nem talál süket fülekre a banklobbi a szocialisták soraiban. A kormánypárt politikusai ugyanis több olyan módosító indítványt is benyújtottak az utóbbi hetekben a parlamentben, amelyek felhígítják azokat a törvényjavaslatokat, amiket a pénzintézetek korlátozása érdekében nyújtott be a kormány. A szakemberek fejében már évek óta érlelődött például az a gondolat, hogy valamilyen módon határt kellene szabni a hitelköltségeknek, és meg kellene határozni azt a szintet, ami fölött már uzsorának és törvénytelennek minősül a kölcsön. Két hónapja fogadta el a kormány azt a törvényjavaslatot, amely a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresében határozná meg a kölcsönök teljes hiteldíjmutatóját (THM). Ez a jelenleg érvényes 6,5 százalékos kamattal számolva azt jelenti, hogy a THM nem haladhatja meg a 65 százalékot. Csak összehasonlításként: a Providentnél 278 százalékos THM-mel is lehet találkozni, de a többi társaság is hasonló, ha nem magasabb mutatókkal dolgozik.
*
Szanyi Tibor és Szabó Lajos szocialista képviselők ugyanakkor úgy gondolják, hogy az egy évnél rövidebb futamidejű hitelek – például az áruhitelek vagy a gyorskölcsönök – esetében az alapkamat tízszeresében maximalizált THM túl alacsony. Ők azt javasolják, hogy ezeknél a kölcsönöknél inkább a jegybanki alapkamat hússzorosa, jelen körülmények között 130 százalék legyen a THM határa. Ez a limit már egész másként mutat, és komoly segítséget nyújt a gyorskölcsönt adó cégeknek. Ismét a Provident példájával élve: náluk van olyan konstrukció is, amelynél 114 százalék a THM, amennyiben a cég munkatársainak nem kell hetente meglátogatni az ügyfelet, mert az banki átutalással rendezi a tartozását. A mutató felső határáról egyébként nem csak a szocialistáknak van véleménye. Az SZDSZ teljesen elveti a THM-korlátozás ötletét, míg a Fidesz az alapkamat hatszorosában, jelen helyzetben 39 százalékban határozná meg azt.
Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a mutató maximumáról heves vita folyt a törvényjavaslat kidolgozásakor, mert a kölcsönök nyújtásában érdekelt társaságok képviselője, a Magyar Bankszövetség tiltakozott a
THM-ek leszorítása ellen. Október közepén, amikor a Pénzügyminisztérium beterjesztette a törvényjavaslatot, még úgy tűnt, a hitelintézeteknek nem sikerül átvinniük az akaratukat, ezért hazánkban hamarosan megszűnnek a drága gyorskölcsönök. – November közepére azonban változott a helyzet, addigra a szocialisták között is támogatókra talált a magasabb THM-plafon gondolata – foglalta össze a történteket egy, a helyzetet ismerő, név nélkül nyilatkozó szakember.
A hiteldíjmutató korlátozása egyébként a lakáshiteleket és személyi kölcsönöket nem igazán érinti, mivel ezeknél a hosszabb futamidő és a havi rendszerességű törlesztés a THM számításakor alacsonyabb értéket eredményez, mint az egy évnél rövidebb futamidejű és heti törlesztésű gyorshiteleknél.
Ráadásul nemcsak a korlátozás mértékét változtatnák meg a szocialisták, annak a bevezetését is halogatnák. Bár a legkorábbi elképzelések szerint a THM-plafon még a karácsonyi nagybevásárlások előtt életbe lépett volna, a kormány javaslata már január elsejét határoz meg. Szabó Lajos módosító indítványa szerint viszont ez a dátum túl korai, ezért 2010. június 1-jétől kellene bevezetni a THM-plafont.
A banklobbi egyébként nem csak a kölcsönök THM-jét képes feljebb tornázni, az előtörlesztési díjak korlátozása is hasonló sorsra jutott – hívta fel a figyelmet további indítványokra a Hírszerző. Az októberben benyújtott törvényjavaslatban ugyanis még az szerepelt, hogy a jelzáloghitelek esetében legfeljebb a befizetett összeg másfél százalékát vonhatja le a bank, ha a kamatperiódus lejárta előtt akarunk előtörleszteni, kamatforduló idején pedig egyáltalán nem számíthat fel díjat. Jelenleg az előtörlesztési díjak 1-3 százalék körül mozognak, vagyis ez a javaslat sértette a bankok érdekeit. A pénzintézetek problémáját végül egy szocialista módosító indítvány igyekszik orvosolni, amely kimondja, hogy nem másfél, hanem három százalék lehet az előtörlesztés maximális díja. A fogyasztási hiteleknél ugyanakkor más a helyzet, azoknál egy uniós irányelv egy százalékban szabályozza az előtörlesztés díját, így nem lehet rajta változtatni. A szocialista módosítókról várhatóan jövő héten dönt az Országgyűlés, a végszavazást pedig december 14-re tűzték ki.
